|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
←前へ トップへ 次へ→ |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
16. Ekadhammapāḷi |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
Eka |
|
数 |
代的 |
‐ |
帯 |
一、とある |
|
|
|
|
dhamma |
dhṛ |
名 |
a |
男中 |
持 |
法 |
|
|
|
|
pāḷi |
|
名 |
i |
女 |
単 |
主 |
聖典、線 |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
「一法〔品〕」なる聖典(『増支部』1-296〜365) |
|
|
|
メモ |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
・前品と同じくVRI版のナンバリングをもって「品」とし、vaggaを「節」とした。いっぽう『南伝』や『原始』では以下Catutthavaggoまでを第十六から第十九の「品」に位置付け、タイトルも付けている(『原始』の注を読むと底本がそうなっているのではなく、訳者による補遺のようである)。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1. Paṭhamavaggo |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
Paṭhama |
|
形 |
a |
‐ |
持 |
初の、第一の |
|
|
|
|
vaggo |
|
名 |
a |
男 |
単 |
主 |
章、品 |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
第一節 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
296-1. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
296. ‘‘Ekadhammo, bhikkhave, bhāvito bahulīkato ekantanibbidāya
virāgāya nirodhāya upasamāya abhiññāya sambodhāya nibbānāya saṃvattati. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
‘‘Eka |
|
数 |
代的 |
‐ |
帯 |
一、とある |
|
|
|
|
dhammo, |
dhṛ |
名 |
a |
男中 |
単 |
主 |
法 |
|
|
|
|
bhikkhave, |
bhikṣ |
名 |
u |
男 |
複 |
呼 |
比丘 |
|
|
|
|
bhāvito |
bhū 使 |
過分 |
a |
男 |
単 |
主 |
修習された |
|
|
|
|
bahulīkato |
bahulī-kṛ |
過分 |
a |
男 |
単 |
主 |
多修された |
|
|
|
|
ekanta |
|
形 |
a |
‐ |
持 |
一向の、単一の |
|
|
|
|
nibbidāya |
nir-vid |
名 |
ā |
女 |
単 |
与 |
厭、厭離、厭悪、厭逆 |
|
|
|
|
virāgāya |
|
名 |
a |
男 |
単 |
与 |
離貧、離、遠離、離欲、離貧者 |
|
|
|
|
nirodhāya |
ni-rudh 受 |
名 |
a |
男 |
単 |
与 |
滅、滅尽 |
|
|
|
|
upasamāya |
upa-śam |
名 |
a |
男 |
単 |
与 |
寂静、寂止、休息、止息 |
|
|
|
|
abhiññāya |
abhi-jñā |
名 |
ā |
女 |
単 |
与 |
神通、証智 |
|
|
|
|
sambodhāya |
saṃ-budh |
名 |
a |
男 |
単 |
与 |
正覚、等覚 |
|
|
|
|
nibbānāya |
|
名 |
a |
男 |
単 |
与 |
涅槃、寂滅 |
|
|
|
|
述語 |
語根 |
品詞 |
活用 |
態 |
数 |
人称 |
意味 |
|
|
|
|
saṃvattati. |
saṃ-vṛt |
動 |
現 |
能 |
単 |
三 |
転起する、作用する、導く |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
「比丘たちよ、修習され、多修されたならば、一向な厭離、離貪、滅尽、寂静、証智、正覚、涅槃へと導く一法があります。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
296-2. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Katamo ekadhammo? |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
Katamo |
|
形 |
代的 |
男 |
単 |
主 |
いずれの、どちらの |
|
|
|
|
eka |
|
数 |
代的 |
‐ |
帯 |
一、とある |
|
|
|
|
dhammo? |
dhṛ |
名 |
a |
男中 |
単 |
主 |
法 |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
いかなる一法か。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
296-3. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Buddhānussati. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
Buddha |
budh |
名過分 |
a |
男 |
依(属) |
仏陀、覚者 |
|
|
|
|
anussati. |
anu-smṛ |
名 |
i |
女 |
単 |
主 |
随念 |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
仏随念です。 |
|
|
|
メモ |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
・以下いわゆる十随念。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
296-4. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Ayaṃ kho, bhikkhave, ekadhammo bhāvito bahulīkato
ekantanibbidāya virāgāya nirodhāya upasamāya abhiññāya sambodhāya nibbānāya
saṃvattatī’’ti. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
Ayaṃ |
|
代 |
代的 |
男 |
単 |
主 |
これ |
|
|
|
|
kho, |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
じつに、たしかに |
|
|
|
|
bhikkhave, ekadhammo
bhāvito bahulīkato ekantanibbidāya virāgāya nirodhāya upasamāya abhiññāya
sambodhāya nibbānāya saṃvattatī’’ (296-1.) |
|
|
|
|
ti. |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
と、といって、かく、このように、ゆえに |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
比丘たちよ、これが、修習され、多修されたならば、一向な厭離、離貪、滅尽、寂静、証智、正覚、涅槃へと導く一法です」 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
297-1. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
297. ‘‘Ekadhammo, bhikkhave, bhāvito bahulīkato ekantanibbidāya
virāgāya nirodhāya upasamāya abhiññāya sambodhāya nibbānāya saṃvattati. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
‘‘Ekadhammo,
bhikkhave, bhāvito bahulīkato ekantanibbidāya virāgāya nirodhāya upasamāya
abhiññāya sambodhāya nibbānāya saṃvattati. (296-1.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
「比丘たちよ、修習され、多修されたならば、一向な厭離、離貪、滅尽、寂静、証智、正覚、涅槃へと導く一法があります。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
297-2. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Katamo ekadhammo? |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
Katamo ekadhammo?
(296-2.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
いかなる一法か。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
297-3. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dhammānussati…pe… |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
Dhamma |
dhṛ |
名 |
a |
男中 |
依(属) |
法 |
|
|
|
|
anussati…pe… |
anu-smṛ |
名 |
i |
女 |
単 |
主 |
随念 |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
法随念…… |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
297-4. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
saṅghānussati… |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
saṅgha |
saṃ-hṛ |
名 |
a |
男 |
依(属) |
僧伽、衆 |
|
|
|
|
anussati… |
anu-smṛ |
名 |
i |
女 |
単 |
主 |
随念 |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
僧随念…… |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
297-5. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
sīlānussati… |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
sīla |
|
名 |
a |
中 |
依(属) |
戒 |
|
|
|
|
anussati… |
anu-smṛ |
名 |
i |
女 |
単 |
主 |
随念 |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
戒随念…… |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
297-6. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
cāgānussati… |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
cāga |
tyaj |
名 |
a |
中 |
依(属) |
捨、施捨 |
|
|
|
|
anussati… |
anu-smṛ |
名 |
i |
女 |
単 |
主 |
随念 |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
捨随念…… |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
297-7. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
devatānussati… |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
devatā |
|
名 |
ā |
女 |
依(属) |
神々、女神、地祇 |
|
|
|
|
anussati… |
anu-smṛ |
名 |
i |
女 |
単 |
主 |
随念 |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
天随念…… |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
297-8. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ānāpānassati… |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
ānāpāna |
an, apa-an |
名 |
a |
中 |
依(属) |
出入息 |
|
|
|
|
sati… |
smṛ |
名 |
i |
女 |
単 |
主 |
念、憶念、正念 |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
出入息念…… |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
297-9. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
maraṇassati… |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
maraṇa |
mṛ |
名 |
a |
中 |
依(属) |
死 |
|
|
|
|
sati… |
smṛ |
名 |
i |
女 |
単 |
主 |
念、憶念、正念 |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
死念…… |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
297-10. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
kāyagatāsati… |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
kāya |
|
名 |
a |
男 |
依(対) |
身体、集まり |
|
|
|
|
gatā |
gam |
過分 |
a |
女 |
持 |
いった、達した、関係した |
|
|
|
|
sati… |
smṛ |
名 |
i |
女 |
単 |
主 |
念、憶念、正念 |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
身至念…… |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
297-11. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
upasamānussati. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
upasama |
upa-śam |
名 |
a |
男 |
依(属) |
寂静、寂止、休息 |
|
|
|
|
anussati. |
anu-smṛ |
名 |
i |
女 |
単 |
主 |
随念 |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
寂止随念です。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
297-12. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Ayaṃ kho, bhikkhave, ekadhammo bhāvito bahulīkato
ekantanibbidāya virāgāya nirodhāya upasamāya abhiññāya sambodhāya nibbānāya
saṃvattatī’’ti. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
Ayaṃ kho, bhikkhave,
ekadhammo bhāvito bahulīkato ekantanibbidāya virāgāya nirodhāya upasamāya
abhiññāya sambodhāya nibbānāya saṃvattatī’’ti. (296-4.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
比丘たちよ、これが、修習され、多修されたならば、一向な厭離、離貪、滅尽、寂静、証智、正覚、涅槃へと導く一法です」 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Vaggo paṭhamo. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
Vaggo |
|
名 |
a |
男 |
単 |
主 |
章、品 |
|
|
|
|
paṭhamo. |
|
形 |
a |
男 |
単 |
主 |
第一の、最初の |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
第一節〔おわり〕。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2. Dutiyavaggo |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
Dutiya |
|
名形 |
a |
男 |
持 |
第二の、伴侶 |
|
|
|
|
vaggo |
|
名 |
a |
男 |
単 |
主 |
章、品 |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
第二節 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
298-1. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
298. ‘‘Nāhaṃ, bhikkhave, aññaṃ ekadhammampi samanupassāmi yena
anuppannā vā akusalā dhammā uppajjanti uppannā vā akusalā dhammā
bhiyyobhāvāya vepullāya saṃvattanti yathayidaṃ, bhikkhave, micchādiṭṭhi. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
‘‘Na |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
ない |
|
|
|
|
ahaṃ, |
|
代 |
代的 |
‐ |
単 |
主 |
私 |
|
|
|
|
bhikkhave, |
bhikṣ |
名 |
u |
男 |
複 |
呼 |
比丘 |
|
|
|
|
aññaṃ |
|
形 |
代的 |
男 |
単 |
対 |
他の、異なる |
|
|
|
|
eka |
|
数 |
代的 |
‐ |
帯 |
一、とある |
|
|
|
|
dhammam |
dhṛ |
名 |
a |
男中 |
単 |
対 |
法 |
|
|
|
|
pi |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
〜もまた、けれども、たとえ |
|
|
|
|
述語 |
語根 |
品詞 |
活用 |
態 |
数 |
人称 |
意味 |
|
|
|
|
samanupassāmi |
saṃ-anu-paś |
動 |
現 |
能 |
単 |
一 |
見る、みなす、考える |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
yena |
|
代 |
代的 |
中 |
単 |
具 |
(関係代名詞、〜tenaで「〜の所に」) |
|
|
|
|
anuppannā |
an-ud-pad |
過分 |
a |
男 |
複 |
主 |
未生の |
|
|
|
|
vā |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
あるいは |
|
|
|
|
akusalā |
|
形 |
a |
男 |
複 |
主 |
不善の |
|
|
|
|
dhammā |
dhṛ |
名 |
a |
男中 |
複 |
主 |
法 |
|
|
|
|
述語 |
語根 |
品詞 |
活用 |
態 |
数 |
人称 |
意味 |
|
|
|
|
uppajjanti |
ud-pad |
動 |
現 |
能 |
複 |
三 |
起こる、生ずる、発生する |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
uppannā |
ud-pad |
過分 |
a |
男 |
複 |
主 |
生起した、発生した |
|
|
|
|
vā |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
あるいは |
|
|
|
|
akusalā |
|
形 |
a |
男 |
複 |
主 |
不善の |
|
|
|
|
dhammā |
dhṛ |
名 |
a |
男中 |
複 |
主 |
法 |
|
|
|
|
bhiyyo |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
さらに多く |
|
|
|
|
bhāvāya |
bhū |
名 |
a |
男 |
単 |
与 |
性質、状態 →増大 |
|
|
|
|
vepullāya |
|
名 |
a |
中 |
単 |
与 |
広大、方広 |
|
|
|
|
述語 |
語根 |
品詞 |
活用 |
態 |
数 |
人称 |
意味 |
|
|
|
|
saṃvattanti |
saṃ-vṛt |
動 |
現 |
能 |
複 |
三 |
転起する、作用する、導く |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
yathayidaṃ, |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
ちょうど、あたかも、たとえば |
|
|
|
|
bhikkhave, |
bhikṣ |
名 |
u |
男 |
複 |
呼 |
比丘 |
|
|
|
|
micchā |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
邪、よこしま、邪悪 |
|
|
|
|
diṭṭhi. |
dṛś |
名 |
i |
女 |
単 |
主 |
見、見解、意見 |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
「比丘たちよ、私は、それによって未生の諸不善法が生じ、あるいは已生の諸不善法が増大、広大へと転起するような法を、他に一つも見出すことはありません。比丘たちよ、それすなわち邪見です。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
298-2. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Micchādiṭṭhikassa, bhikkhave, anuppannā ceva akusalā dhammā
uppajjanti uppannā ca akusalā dhammā bhiyyobhāvāya vepullāya saṃvattantī’’ti. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
Micchā |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
邪、よこしま、邪悪 |
|
|
|
|
diṭṭhikassa, |
dṛś |
形 |
a |
男 |
単 |
属 |
見ある |
|
|
|
|
bhikkhave, anuppannā ceva akusalā dhammā uppajjanti
uppannā ca akusalā
dhammā bhiyyobhāvāya vepullāya saṃvattantī’’ (298-1.) |
|
|
|
|
ca |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
と、また、そして、しかし |
|
|
|
|
eva |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
まさに、のみ、じつに |
|
|
|
|
ti. |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
と、といって、かく、このように、ゆえに |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
比丘たちよ、邪見ある者には、未生の諸不善法が生じ、また已生の諸不善法が増大、広大へと転起します」 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
299-1. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
299. ‘‘Nāhaṃ, bhikkhave, aññaṃ ekadhammampi samanupassāmi yena
anuppannā vā kusalā dhammā uppajjanti uppannā vā kusalā dhammā bhiyyobhāvāya
vepullāya saṃvattanti yathayidaṃ, bhikkhave, sammādiṭṭhi. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
‘‘Nāhaṃ, bhikkhave,
aññaṃ ekadhammampi samanupassāmi yena anuppannā vā kusalā dhammā uppajjanti uppannā vā kusalā dhammā bhiyyobhāvāya vepullāya saṃvattanti yathayidaṃ,
bhikkhave, sammādiṭṭhi.
(298-1.) |
|
|
|
|
kusalā |
|
形 |
a |
男 |
複 |
主 |
善き、善巧の、巧みな |
|
|
|
|
sammā |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
正しい、正しく |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
「比丘たちよ、私は、それによって未生の諸善法が生じ、あるいは已生の諸善法が増大、広大へと転起するような法を、他に一つも見出すことはありません。比丘たちよ、それすなわち正見です。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
299-2. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Sammādiṭṭhikassa, bhikkhave, anuppannā ceva kusalā dhammā
uppajjanti uppannā ca kusalā dhammā bhiyyobhāvāya vepullāya saṃvattantī’’ti. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
Sammādiṭṭhikassa,
bhikkhave, anuppannā ceva kusalā dhammā uppajjanti uppannā ca kusalā dhammā
bhiyyobhāvāya vepullāya saṃvattantī’’ti. (298-2, 299-1.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
比丘たちよ、正見ある者には、未生の諸善法が生じ、また已生の諸善法が増大、広大へと転起します」 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
300-1. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
300. ‘‘Nāhaṃ, bhikkhave, aññaṃ ekadhammampi samanupassāmi yena
anuppannā vā kusalā dhammā nuppajjanti uppannā vā kusalā dhammā parihāyanti
yathayidaṃ, bhikkhave, micchādiṭṭhi. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
‘‘Nāhaṃ, bhikkhave,
aññaṃ ekadhammampi samanupassāmi yena anuppannā vā kusalā dhammā nuppajjanti uppannā vā kusalā
dhammā parihāyanti
yathayidaṃ, bhikkhave, micchādiṭṭhi. (298-1, 299-1.) |
|
|
|
|
na |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
ない |
|
|
|
|
述語 |
語根 |
品詞 |
活用 |
態 |
数 |
人称 |
意味 |
|
|
|
|
parihāyanti |
pari-hā |
動 |
現 |
能 |
複 |
三 |
衰退、衰亡する |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
「比丘たちよ、私は、それによって未生の諸善法が生じず、あるいは已生の諸善法が衰退するような法を、他に一つも見出すことはありません。比丘たちよ、それすなわち邪見です。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
300-2. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Micchādiṭṭhikassa, bhikkhave, anuppannā ceva kusalā dhammā
nuppajjanti uppannā ca kusalā dhammā parihāyantī’’ti. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
Micchādiṭṭhikassa,
bhikkhave, anuppannā ceva kusalā dhammā nuppajjanti uppannā ca kusalā dhammā
parihāyantī’’ti. (298-2, 300-1.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
比丘たちよ、邪見ある者には、未生の諸善法が生じず、あるいは已生の諸善法が衰退します」 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
301-1. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
301. ‘‘Nāhaṃ, bhikkhave, aññaṃ ekadhammampi samanupassāmi yena
anuppannā vā akusalā dhammā nuppajjanti uppannā vā akusalā dhammā parihāyanti
yathayidaṃ, bhikkhave, sammādiṭṭhi. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
‘‘Nāhaṃ, bhikkhave,
aññaṃ ekadhammampi samanupassāmi yena anuppannā vā akusalā dhammā nuppajjanti
uppannā vā akusalā dhammā parihāyanti yathayidaṃ, bhikkhave, sammādiṭṭhi.
(298-1, 299-1, 300-1.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
「比丘たちよ、私は、それによって未生の諸不善法が生じず、あるいは已生の諸不善法が衰退するような法を、他に一つも見出すことはありません。比丘たちよ、それすなわち正見です。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
301-2. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Sammādiṭṭhikassa, bhikkhave, anuppannā ceva akusalā dhammā
nuppajjanti uppannā ca akusalā dhammā parihāyantī’’ti. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
Sammādiṭṭhikassa,
bhikkhave, anuppannā ceva akusalā dhammā nuppajjanti uppannā ca akusalā
dhammā parihāyantī’’ti. (299-2, 301-1.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
比丘たちよ、正見ある者には、未生の諸不善法が生じず、あるいは已生の諸不善法が衰退します」 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
302-1. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
302. ‘‘Nāhaṃ, bhikkhave, aññaṃ ekadhammampi samanupassāmi yena
anuppannā vā micchādiṭṭhi uppajjati uppannā vā micchādiṭṭhi pavaḍḍhati
yathayidaṃ, bhikkhave, ayonisomanasikāro. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
‘‘Nāhaṃ, bhikkhave,
aññaṃ ekadhammampi samanupassāmi yena anuppannā vā micchādiṭṭhi uppajjati uppannā vā micchādiṭṭhi pavaḍḍhati yathayidaṃ, bhikkhave, (298-1.) |
|
|
|
|
anuppannā |
an-ud-pad |
過分 |
a |
女 |
単 |
主 |
未生の |
|
|
|
|
micchā |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
邪、よこしま、邪悪 |
|
|
|
|
diṭṭhi |
dṛś |
名 |
i |
女 |
単 |
主 |
見、見解、意見 |
|
|
|
|
述語 |
語根 |
品詞 |
活用 |
態 |
数 |
人称 |
意味 |
|
|
|
|
uppajjati |
ud-pad |
動 |
現 |
能 |
単 |
三 |
起こる、生ずる、発生する |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
uppannā |
ud-pad |
過分 |
a |
女 |
単 |
主 |
生起した、発生した |
|
|
|
|
micchā |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
邪、よこしま、邪悪 |
|
|
|
|
diṭṭhi |
dṛś |
名 |
i |
女 |
単 |
主 |
見、見解、意見 |
|
|
|
|
述語 |
語根 |
品詞 |
活用 |
態 |
数 |
人称 |
意味 |
|
|
|
|
pavaḍḍhati |
pra-vṛdh |
動 |
現 |
能 |
単 |
三 |
増大する、成長する |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
ayoniso |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
非如理 |
|
|
|
|
manasikāro. |
man, kṛ |
名 |
a |
男 |
単 |
主 |
作意、注意 |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
「比丘たちよ、私は、それによって未生の邪見が生じ、あるいは已生の邪見が増大するような法を、他に一つも見出すことはありません。比丘たちよ、それすなわち非如理作意です。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
302-2. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Ayoniso, bhikkhave, manasi karoto anuppannā ceva micchādiṭṭhi
uppajjati uppannā ca micchādiṭṭhi pavaḍḍhatī’’ti. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
Ayoniso, bhikkhave, manasi karoto anuppannā ceva
micchādiṭṭhi uppajjati uppannā ca micchādiṭṭhi pavaḍḍhatī’’ti. (298-2.) |
|
|
|
|
manasi karoto |
man, kṛ |
現分 |
ant |
男 |
単 |
属 |
作意する |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
比丘たちよ、非如理作意をなす者には、未生の邪見が生じ、また已生の邪見が増大します」 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
303-1. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
303. ‘‘Nāhaṃ, bhikkhave, aññaṃ ekadhammampi samanupassāmi yena
anuppannā vā sammādiṭṭhi uppajjati uppannā vā sammādiṭṭhi pavaḍḍhati
yathayidaṃ, bhikkhave, yonisomanasikāro. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
‘‘Nāhaṃ, bhikkhave,
aññaṃ ekadhammampi samanupassāmi yena anuppannā vā sammādiṭṭhi uppajjati uppannā vā sammādiṭṭhi pavaḍḍhati yathayidaṃ, bhikkhave, yonisomanasikāro. (302-1.) |
|
|
|
|
sammā |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
正しい、正しく |
|
|
|
|
yoniso |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
根本より、如理に |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
「比丘たちよ、私は、それによって未生の正見が生じ、あるいは已生の正見が増大するような法を、他に一つも見出すことはありません。比丘たちよ、それすなわち如理作意です。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
303-2. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Yoniso, bhikkhave, manasi karoto anuppannā ceva sammādiṭṭhi
uppajjati uppannā ca sammādiṭṭhi pavaḍḍhatī’’ti. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
Yoniso, bhikkhave,
manasi karoto anuppannā ceva sammādiṭṭhi uppajjati uppannā ca sammādiṭṭhi
pavaḍḍhatī’’ti. (302-2, 303-1.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
比丘たちよ、如理作意をなす者には、未生の正見が生じ、また已生の正見が増大します」 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
304-1. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
304. ‘‘Nāhaṃ, bhikkhave, aññaṃ ekadhammampi samanupassāmi yena
[yenevaṃ (sī. syā. kaṃ. pī.)] sattā kāyassa bhedā paraṃ maraṇā apāyaṃ
duggatiṃ vinipātaṃ nirayaṃ upapajjanti yathayidaṃ, bhikkhave,
micchādiṭṭhi. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
‘‘Nāhaṃ, bhikkhave,
aññaṃ ekadhammampi samanupassāmi yena sattā kāyassa bhedā
paraṃ maraṇā apāyaṃ duggatiṃ vinipātaṃ nirayaṃ upapajjanti yathayidaṃ, bhikkhave, micchādiṭṭhi. (298-1.) |
|
|
|
|
sattā |
|
名 |
a |
男 |
複 |
主 |
有情、衆生 |
|
|
|
|
kāyassa |
|
名 |
a |
男 |
単 |
属 |
身体、集まり |
|
|
|
|
bhedā |
bhid |
名 |
a |
男 |
単 |
奪 |
破壊、不和合、離間、種類、区分 |
|
|
|
|
paraṃ |
|
形 |
代的 |
中 |
単 |
副対 |
他の、(副対:さらに、後に、越えて) |
|
|
|
|
maraṇā |
mṛ |
名 |
a |
中 |
単 |
奪 |
死 →死後に |
|
|
|
|
apāyaṃ |
apa-i |
名 |
a |
男 |
単 |
対 |
苦界、苦処 |
|
|
|
|
duggatiṃ |
dur-gaṃ |
名 |
i |
女 |
単 |
対 |
悪趣 |
|
|
|
|
vinipātaṃ |
vi-ni-pat |
名 |
a |
男 |
単 |
対 |
堕処 |
|
|
|
|
nirayaṃ |
|
名 |
a |
男 |
単 |
対 |
地獄 |
|
|
|
|
述語 |
語根 |
品詞 |
活用 |
態 |
数 |
人称 |
意味 |
|
|
|
|
upapajjanti |
upa-pad |
動 |
現 |
能 |
複 |
三 |
再生する、往生する |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
「比丘たちよ、私は、それによって有情たちが身破れて死後、苦界、悪趣、堕処、地獄へ生まれかわるような法を、他に一つも見出すことはありません。比丘たちよ、それすなわち邪見です。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
304-2. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Micchādiṭṭhiyā, bhikkhave, samannāgatā sattā kāyassa bhedā
paraṃ maraṇā apāyaṃ duggatiṃ vinipātaṃ nirayaṃ upapajjantī’’ti. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
Micchā |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
邪、よこしま、邪悪 |
|
|
|
|
diṭṭhiyā, |
dṛś |
名 |
i |
女 |
単 |
具 |
見、見解、意見 |
|
|
|
|
bhikkhave, samannāgatā
sattā kāyassa bhedā paraṃ maraṇā apāyaṃ duggatiṃ vinipātaṃ nirayaṃ
upapajjantī’’ (304-1.) |
|
|
|
|
ti. |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
と、といって、かく、このように、ゆえに |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
比丘たちよ、邪見を具足した有情たちは、身破れて死後、苦界、悪趣、堕処、地獄へ生まれかわるのです」 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
305-1. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
305. ‘‘Nāhaṃ, bhikkhave, aññaṃ ekadhammampi samanupassāmi yena
sattā kāyassa bhedā paraṃ maraṇā sugatiṃ saggaṃ lokaṃ upapajjanti yathayidaṃ,
bhikkhave, sammādiṭṭhi. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
‘‘Nāhaṃ, bhikkhave,
aññaṃ ekadhammampi samanupassāmi yena sattā kāyassa bhedā paraṃ maraṇā sugatiṃ saggaṃ lokaṃ upapajjanti
yathayidaṃ, bhikkhave, sammādiṭṭhi. (304-1.) |
|
|
|
|
sugatiṃ |
su-gam |
名 |
i |
女 |
単 |
対 |
善趣 |
|
|
|
|
saggaṃ |
|
名 |
a |
男 |
単 |
対 |
天 |
|
|
|
|
lokaṃ |
|
名 |
a |
男 |
単 |
対 |
世界、世間 |
|
|
|
|
sammā |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
正しい、正しく |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
「比丘たちよ、私は、それによって有情たちが身破れて死後、善趣たる天界へ生まれかわるような法を、他に一つも見出すことはありません。比丘たちよ、それすなわち正見です。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
305-2. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Sammādiṭṭhiyā, bhikkhave, samannāgatā sattā kāyassa bhedā paraṃ
maraṇā sugatiṃ saggaṃ lokaṃ upapajjantī’’ti. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
Sammādiṭṭhiyā,
bhikkhave, samannāgatā sattā kāyassa bhedā paraṃ maraṇā sugatiṃ saggaṃ lokaṃ
upapajjantī’’ti. (304-2.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
比丘たちよ、正見を具足した有情たちは、身破れて死後、善趣たる天界へ生まれかわるのです」 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
306-1. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
306. ‘‘Micchādiṭṭhikassa, bhikkhave, purisapuggalassa yañceva
kāyakammaṃ yathādiṭṭhi samattaṃ samādinnaṃ yañca vacīkammaṃ…pe… |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
‘‘Micchā |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
邪、よこしま、邪悪 |
|
|
|
|
diṭṭhikassa, |
dṛś |
形 |
a |
男 |
単 |
属 |
見ある |
|
|
|
|
bhikkhave, |
bhikṣ |
名 |
u |
男 |
複 |
呼 |
比丘 |
|
|
|
|
purisa |
|
名 |
a |
男 |
持 |
人、男 |
|
|
|
|
puggalassa |
|
名 |
a |
男 |
単 |
属 |
人、個人 |
|
|
|
|
yañ |
|
代 |
代的 |
中 |
単 |
主 |
(関係代名詞) |
|
|
|
|
ca |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
と、また、そして、しかし |
|
|
|
|
eva |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
まさに、のみ、じつに |
|
|
|
|
kāya |
|
名 |
a |
男 |
依(属) |
身体、集まり |
|
|
|
|
kammaṃ |
kṛ |
名 |
an |
中 |
単 |
主 |
業、行為 |
|
|
|
|
yathā |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
〜のごとくに、〜のように |
|
|
|
|
diṭṭhi |
dṛś |
名 |
i |
女 |
単 |
主 |
見、見解、意見 |
|
|
|
|
samattaṃ |
saṃ-āp |
過分 |
a |
中 |
単 |
主 |
到達した、完成した、終わった |
|
|
|
|
samādinnaṃ |
saṃ-ā-dā |
過分 |
代的 |
中 |
単 |
主 |
受持された |
|
|
|
|
yañ |
|
代 |
代的 |
中 |
単 |
主 |
(関係代名詞) |
|
|
|
|
ca |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
と、また、そして、しかし |
|
|
|
|
vacī |
vac |
名 |
as |
中 |
依(属) |
語、言、口 |
|
|
|
|
kammaṃ…pe… |
kṛ |
名 |
an |
中 |
単 |
主 |
業、行為 |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
「比丘たちよ、邪見ある人物の、見の通りに完成され、受持されたおよその身業、……およその口業…… |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
306-2. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
yañca manokammaṃ yathādiṭṭhi samattaṃ samādinnaṃ yā ca cetanā
yā ca patthanā yo ca paṇidhi ye ca saṅkhārā sabbe te dhammā aniṭṭhāya
akantāya amanāpāya ahitāya dukkhāya saṃvattanti. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
yañ |
|
代 |
代的 |
中 |
単 |
主 |
(関係代名詞) |
|
|
|
|
ca |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
と、また、そして、しかし |
|
|
|
|
mano |
man |
名 |
as |
中 |
依(属) |
意 |
|
|
|
|
kammaṃ |
kṛ |
名 |
an |
中 |
単 |
主 |
業、行為 |
|
|
|
|
yathā |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
〜のごとくに、〜のように |
|
|
|
|
diṭṭhi |
dṛś |
名 |
i |
女 |
単 |
主 |
見、見解、意見 |
|
|
|
|
samattaṃ |
saṃ-āp |
過分 |
a |
中 |
単 |
主 |
到達した、完成した、終わった |
|
|
|
|
samādinnaṃ |
saṃ-ā-dā |
過分 |
代的 |
中 |
単 |
主 |
受持された |
|
|
|
|
yā |
|
代 |
代的 |
女 |
単 |
主 |
(関係代名詞) |
|
|
|
|
ca |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
と、また、そして、しかし |
|
|
|
|
cetanā |
cit |
名 |
ā |
女 |
単 |
主 |
思、意思 |
|
|
|
|
yā |
|
代 |
代的 |
女 |
単 |
主 |
(関係代名詞) |
|
|
|
|
ca |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
と、また、そして、しかし |
|
|
|
|
patthanā |
pra-arth |
名 |
ā |
女 |
単 |
主 |
欲望、希望、希求 |
|
|
|
|
yo |
|
代 |
代的 |
男 |
単 |
主 |
(関係代名詞) |
|
|
|
|
ca |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
と、また、そして、しかし |
|
|
|
|
paṇidhi |
pra-ni-dhā |
名 |
i |
女 |
単 |
主 |
誓願、願求 |
|
|
|
|
ye |
|
代 |
代的 |
男 |
複 |
主 |
(関係代名詞) |
|
|
|
|
ca |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
と、また、そして、しかし |
|
|
|
|
saṅkhārā |
saṃ-kṛ |
名 |
a |
男 |
複 |
主 |
行、為作、潜勢力、現象 |
|
|
|
|
sabbe |
|
名形 |
代的 |
男 |
複 |
主 |
すべて |
|
|
|
|
te |
|
代 |
代的 |
男 |
複 |
主 |
それら、彼ら |
|
|
|
|
dhammā |
dhṛ |
名 |
a |
男中 |
複 |
主 |
法 |
|
|
|
|
aniṭṭhāya |
|
形 |
a |
中 |
単 |
与 |
不可愛の |
|
|
|
|
akantāya |
|
形 |
a |
中 |
単 |
与 |
不可楽の、不所愛の |
|
|
|
|
amanāpāya |
|
形 |
a |
中 |
単 |
与 |
不可意の、不適意の |
|
|
|
|
ahitāya |
a-dhā |
過分 |
a |
中 |
単 |
与 |
不利益 |
|
|
|
|
dukkhāya |
|
名形 |
a |
中 |
単 |
与 |
苦 |
|
|
|
|
述語 |
語根 |
品詞 |
活用 |
態 |
数 |
人称 |
意味 |
|
|
|
|
saṃvattanti. |
saṃ-vṛt |
動 |
現 |
能 |
複 |
三 |
転起する、作用する、導く |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
見の通りに完成され、受持されたおよその意業、およその思、およその希求、およその願求、およその諸行、それら全ての諸法は不可愛、不可楽、不可意、不利益、苦へと導きます。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
306-3. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Taṃ kissa hetu? |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
Taṃ |
|
代 |
代的 |
中 |
単 |
主 |
それ |
|
|
|
|
kissa |
|
代 |
代的 |
中 |
単 |
属 |
何、誰 |
|
|
|
|
hetu? |
hi |
名 |
u |
男 |
単 |
副対 |
因、原因(属格に副対で「〜のゆえに」) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
それはなぜか。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
306-4. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Diṭṭhi hissa [diṭṭhi hi (sī. syā. kaṃ. pī.)], bhikkhave,
pāpikā. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
Diṭṭhi |
dṛś |
名 |
i |
女 |
単 |
主 |
見、見解、意見 |
|
|
|
|
hi |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
じつに、なぜなら |
|
|
|
|
assa, |
|
代 |
代的 |
男 |
単 |
属 |
これ |
|
|
|
|
bhikkhave, |
bhikṣ |
名 |
u |
男 |
複 |
呼 |
比丘 |
|
|
|
|
pāpikā. |
|
形 |
a |
女 |
単 |
主 |
悪しき |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
なぜなら比丘たちよ、彼の見が悪しきものだからです。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
306-5. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Seyyathāpi, bhikkhave, nimbabījaṃ vā kosātakibījaṃ vā
tittakalābubījaṃ vā allāya pathaviyā [paṭhaviyā (sī. syā. kaṃ. pī.)]
nikkhittaṃ yañceva pathavirasaṃ upādiyati yañca āporasaṃ upādiyati sabbaṃ taṃ
tittakattāya kaṭukattāya asātattāya saṃvattati. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
Seyyathā |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
その如き、たとえば |
|
|
|
|
pi, |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
〜もまた、けれども、たとえ |
|
|
|
|
bhikkhave, |
bhikṣ |
名 |
u |
男 |
複 |
呼 |
比丘 |
|
|
|
|
nimba |
|
名 |
a |
男 |
依(属) |
植物名、ニンバ |
|
|
|
|
bījaṃ |
|
名 |
a |
中 |
単 |
主 |
種、種子 |
|
|
|
|
vā |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
あるいは |
|
|
|
|
kosātaki |
|
名 |
ī |
女 |
依(属) |
蔓草、ヒョウタン |
|
|
|
|
bījaṃ |
|
名 |
a |
中 |
単 |
主 |
種、種子 |
|
|
|
|
vā |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
あるいは |
|
|
|
|
tittaka |
tij |
形 |
a |
‐ |
持 |
苦い |
|
|
|
|
alābu |
|
名 |
u, ū |
男中女 |
依(属) |
瓜 |
|
|
|
|
bījaṃ |
|
名 |
a |
中 |
単 |
主 |
種、種子 |
|
|
|
|
vā |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
あるいは |
|
|
|
|
allāya |
|
形 |
a |
女 |
単 |
処 |
ぬれた、新鮮な、生の |
|
|
|
|
pathaviyā |
|
名 |
ī |
女 |
単 |
処 |
地 |
|
|
|
|
nikkhittaṃ |
ni-kṣip |
過分 |
a |
中 |
単 |
主 |
布置した、貯蓄した、放置した |
|
|
|
|
yañ |
|
代 |
代的 |
中 |
単 |
主 |
(関係代名詞) |
|
|
|
|
ca |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
と、また、そして、しかし |
|
|
|
|
eva |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
まさに、のみ、じつに |
|
|
|
|
pathavi |
|
名 |
ī |
女 |
依(属) |
地、大地 |
|
|
|
|
rasaṃ |
|
名 |
a |
男 |
単 |
対 |
味、汁、作用、実質 |
|
|
|
|
述語 |
語根 |
品詞 |
活用 |
態 |
数 |
人称 |
意味 |
|
|
|
|
upādiyati |
upa-ā-dā |
動 |
現 |
能 |
単 |
三 |
取る、執受する |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
yañ |
|
代 |
代的 |
中 |
単 |
主 |
(関係代名詞) |
|
|
|
|
ca |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
と、また、そして、しかし |
|
|
|
|
āpo |
|
名 |
as |
中 |
依(属) |
水 |
|
|
|
|
rasaṃ |
|
名 |
a |
男 |
単 |
対 |
味、汁、作用、実質 |
|
|
|
|
upādiyati |
同上 |
|
|
|
|
sabbaṃ |
|
名形 |
代的 |
中 |
単 |
主 |
すべて |
|
|
|
|
taṃ |
|
代 |
代的 |
中 |
単 |
主 |
それ |
|
|
|
|
tittakattāya |
tij |
名 |
a |
中 |
単 |
与 |
苦み |
|
|
|
|
kaṭukattāya |
|
名 |
a |
中 |
単 |
与 |
辛み |
|
|
|
|
asātattāya |
|
名 |
a |
中 |
単 |
与 |
不快性 |
|
|
|
|
述語 |
語根 |
品詞 |
活用 |
態 |
数 |
人称 |
意味 |
|
|
|
|
saṃvattati. |
saṃ-vṛt |
動 |
現 |
能 |
単 |
三 |
転起する、作用する、導く |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
たとえば比丘たちよ、ニンバ樹の種、瓢箪の種、あるいは苦瓜の種がぬれた地面に置かれ、地味を摂取し、水分を摂取したならば、それはみな苦み、辛み、不快感へと導きます。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
306-6. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Taṃ kissa hetu? |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
Taṃ kissa hetu?
(306-3.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
それはなぜか。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
306-7. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Bījaṃ hissa [vījaṃ (sī. syā. kaṃ. pī.)], bhikkhave,
pāpakaṃ. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
Bījaṃ |
|
名 |
a |
中 |
単 |
主 |
種、種子 |
|
|
|
|
hi |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
じつに、なぜなら |
|
|
|
|
assa, |
|
代 |
代的 |
中 |
単 |
属 |
これ |
|
|
|
|
bhikkhave, |
bhikṣ |
名 |
u |
男 |
複 |
呼 |
比丘 |
|
|
|
|
pāpakaṃ. |
|
形 |
a |
中 |
単 |
主 |
悪しき |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
なぜなら比丘たちよ、それの種が〔味に関して〕悪しきものだからです。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
306-8. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Evamevaṃ kho, bhikkhave, micchādiṭṭhikassa purisapuggalassa
yañceva kāyakammaṃ yathādiṭṭhi samattaṃ samādinnaṃ yañca vacīkammaṃ…pe… |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
Evam |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
このように、かくの如き |
|
|
|
|
evaṃ |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
このように、かくの如き |
|
|
|
|
kho, |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
じつに、たしかに |
|
|
|
|
bhikkhave,
micchādiṭṭhikassa purisapuggalassa yañceva kāyakammaṃ yathādiṭṭhi samattaṃ
samādinnaṃ yañca vacīkammaṃ…pe… (306-1.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
まさにそのように、比丘たちよ、邪見ある人物の、見の通りに完成され、受持されたおよその身業、……およその口業…… |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
306-9. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
yañca manokammaṃ yathādiṭṭhi samattaṃ samādinnaṃ yā ca cetanā
yā ca patthanā yo ca paṇidhi ye ca saṅkhārā sabbe te dhammā aniṭṭhāya
akantāya amanāpāya ahitāya dukkhāya saṃvattanti. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
yañca manokammaṃ
yathādiṭṭhi samattaṃ samādinnaṃ yā ca cetanā yā ca patthanā yo ca paṇidhi ye
ca saṅkhārā sabbe te dhammā aniṭṭhāya akantāya amanāpāya ahitāya dukkhāya
saṃvattanti. (306-2.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
見の通りに完成され、受持されたおよその意業、およその思、およその希求、およその願求、およその諸行、それら全ての諸法は不可愛、不可楽、不可意、不利益、苦へと導きます。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
306-10. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Taṃ kissa hetu? |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
Taṃ kissa hetu?
(306-3.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
それはなぜか。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
306-11. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Diṭṭhi hissa, bhikkhave, pāpikā’’ti. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
Diṭṭhi hissa,
bhikkhave, pāpikā’’ (306-4.) |
|
|
|
|
ti. |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
と、といって、かく、このように、ゆえに |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
なぜなら比丘たちよ、彼の見が悪しきものだからです」 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
307-1. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
307. ‘‘Sammādiṭṭhikassa, bhikkhave, purisapuggalassa yañceva
kāyakammaṃ yathādiṭṭhi samattaṃ samādinnaṃ yañca vacīkammaṃ…pe… |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
‘‘Sammā |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
正しい、正しく |
|
|
|
|
diṭṭhikassa,
bhikkhave, purisapuggalassa yañceva kāyakammaṃ yathādiṭṭhi samattaṃ
samādinnaṃ yañca vacīkammaṃ…pe… (306-1.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
「比丘たちよ、正見ある人物の、見の通りに完成され、受持されたおよその身業、……およその口業…… |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
307-2. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
yañca manokammaṃ yathādiṭṭhi samattaṃ samādinnaṃ yā ca cetanā
yā ca patthanā yo ca paṇidhi ye ca saṅkhārā sabbe te dhammā iṭṭhāya kantāya
manāpāya hitāya sukhāya saṃvattanti. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
yañca manokammaṃ
yathādiṭṭhi samattaṃ samādinnaṃ yā ca cetanā yā ca patthanā yo ca paṇidhi ye
ca saṅkhārā sabbe te dhammā iṭṭhāya kantāya manāpāya
hitāya sukhāya saṃvattanti. (306-2.) |
|
|
|
|
iṭṭhāya |
|
形 |
a |
中 |
単 |
与 |
好ましい、可愛の |
|
|
|
|
kantāya |
|
形 |
a |
中 |
単 |
与 |
可愛の、可楽の、所愛の |
|
|
|
|
manāpāya |
|
形 |
a |
中 |
単 |
与 |
可意の、適意の |
|
|
|
|
hitāya |
dhā |
名過分 |
a |
中 |
単 |
与 |
有益な、利益 |
|
|
|
|
sukhāya |
|
名形 |
a |
中 |
単 |
与 |
楽 |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
見の通りに完成され、受持されたおよその意業、およその思、およその希求、およその願求、およその諸行、それら全ての諸法は可愛、可楽、可意、利益、楽へと導きます。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
307-3. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Taṃ kissa hetu? |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
Taṃ kissa hetu?
(306-3.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
それはなぜか。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
307-4. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Diṭṭhi hissa, bhikkhave, bhaddikā. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
Diṭṭhi hissa,
bhikkhave, (306-3.) |
|
|
|
|
bhaddikā. |
|
形 |
a |
女 |
単 |
主 |
よい、吉祥の |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
なぜなら比丘たちよ、彼の見がよきものだからです。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
307-5. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Seyyathāpi, bhikkhave, ucchubījaṃ vā sālibījaṃ vā muddikābījaṃ
vā allāya pathaviyā nikkhittaṃ yañceva pathavirasaṃ upādiyati yañca āporasaṃ
upādiyati sabbaṃ taṃ madhurattāya sātattāya asecanakattāya saṃvattati. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
Seyyathāpi, bhikkhave,
ucchubījaṃ vā sālibījaṃ vā muddikābījaṃ vā allāya pathaviyā
nikkhittaṃ yañceva pathavirasaṃ upādiyati yañca āporasaṃ upādiyati sabbaṃ taṃ
madhurattāya sātattāya asecanakattāya saṃvattati. (306-5.) |
|
|
|
|
ucchu |
|
名 |
u |
男 |
依(属) |
甘蔗 |
|
|
|
|
sāli |
|
名 |
i |
男 |
依(属) |
米、稲 |
|
|
|
|
muddikā |
|
名 |
ā |
女 |
依(属) |
葡萄 |
|
|
|
|
madhurattāya |
|
名 |
a |
中 |
単 |
与 |
甘み |
|
|
|
|
sātattāya |
|
名 |
a |
中 |
単 |
与 |
快性、悦意性 |
|
|
|
|
asecanakattāya |
|
名 |
a |
中 |
単 |
与 |
混濁なきこと、純粋性、美味性 |
|
|
|
訳文文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
たとえば比丘たちよ、甘蔗の種、稲の種、あるいは葡萄の種がぬれた地面に置かれ、地味を摂取し、水分を摂取したならば、それはみな甘み、快さ、おいしさへと導きます。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
307-6. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Taṃ kissa hetu? |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
Taṃ kissa hetu?
(306-3.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
それはなぜか。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
307-7. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Bījaṃ hissa, bhikkhave, bhaddakaṃ. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
Bījaṃ hissa,
bhikkhave, (306-7.) |
|
|
|
|
bhaddakaṃ. |
|
形 |
a |
中 |
単 |
主 |
善い、高名な、具妙宝 |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
なぜなら比丘たちよ、それの種が〔味に関して〕よきものだからです。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
307-8. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Evamevaṃ kho, bhikkhave, sammādiṭṭhikassa purisapuggalassa
yañceva kāyakammaṃ yathādiṭṭhi samattaṃ samādinnaṃ yañca vacīkammaṃ…pe… |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
Evamevaṃ kho,
bhikkhave, sammādiṭṭhikassa purisapuggalassa yañceva kāyakammaṃ yathādiṭṭhi
samattaṃ samādinnaṃ yañca vacīkammaṃ…pe… (306-8, 307-1.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
まさにそのように、比丘たちよ、正見ある人物の、見の通りに完成され、受持されたおよその身業、……およその口業…… |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
307-9. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
yañca manokammaṃ yathādiṭṭhi samattaṃ samādinnaṃ yā ca cetanā
yā ca patthanā yo ca paṇidhi ye ca saṅkhārā sabbe te dhammā iṭṭhāya kantāya
manāpāya hitāya sukhāya saṃvattanti. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
yañca manokammaṃ
yathādiṭṭhi samattaṃ samādinnaṃ yā ca cetanā yā ca patthanā yo ca paṇidhi ye
ca saṅkhārā sabbe te dhammā iṭṭhāya kantāya manāpāya hitāya sukhāya
saṃvattanti. (307-2.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
見の通りに完成され、受持されたおよその意業、およその思、およその希求、およその願求、およその諸行、それら全ての諸法は可愛、可楽、可意、利益、楽へと導きます。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
307-10. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Taṃ kissa hetu? |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
Taṃ kissa hetu?
(306-3.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
それはなぜか。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
307-11. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Diṭṭhi hissa, bhikkhave, bhaddikā’’ti. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
Diṭṭhi hissa,
bhikkhave, bhaddikā’’ti. (306-11, 307-4.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
なぜなら比丘たちよ、彼の見がよきものだからです」 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Vaggo dutiyo. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
Vaggo |
|
名 |
a |
男 |
単 |
主 |
章、品 |
|
|
|
|
dutiyo. |
|
名形 |
a |
男 |
単 |
主 |
第二の、伴侶 |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
第二節〔おわり〕。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
3. Tatiyavaggo |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
Tatiya |
|
形 |
a |
‐ |
持 |
第三の |
|
|
|
|
vaggo |
|
名 |
a |
男 |
単 |
主 |
章、品 |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
第三節 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
308-1. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
308. ‘‘Ekapuggalo, bhikkhave, loke uppajjamāno uppajjati
bahujanaahitāya bahujanaasukhāya, bahuno janassa anatthāya ahitāya dukkhāya
devamanussānaṃ. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
‘‘Eka |
|
数 |
代的 |
‐ |
帯 |
一、とある |
|
|
|
|
puggalo, |
|
名 |
a |
男 |
単 |
主 |
人、個人 |
|
|
|
|
bhikkhave, |
bhikṣ |
名 |
u |
男 |
複 |
呼 |
比丘 |
|
|
|
|
loke |
|
名 |
a |
男 |
単 |
処 |
世界、世間 |
|
|
|
|
uppajjamāno |
ud-pad |
現分 |
a |
男 |
単 |
主 |
起こる、生ずる |
|
|
|
|
述語 |
語根 |
品詞 |
活用 |
態 |
数 |
人称 |
意味 |
|
|
|
|
uppajjati |
ud-pad |
動 |
現 |
能 |
単 |
三 |
起こる、生ずる、発生する |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
bahu |
|
形 |
u |
‐ |
持 |
多い |
|
|
|
|
jana |
|
名 |
a |
男 |
依(属) |
人 |
|
|
|
|
ahitāya |
a-dhā |
過分 |
a |
中 |
単 |
与 |
不利益 |
|
|
|
|
bahu |
|
形 |
u |
‐ |
持 |
多い |
|
|
|
|
jana |
|
名 |
a |
男 |
依(属) |
人 |
|
|
|
|
asukhāya, |
|
形 |
a |
中 |
単 |
与 |
不楽の |
|
|
|
|
bahuno |
|
形 |
u |
男 |
単 |
属 |
多く |
|
|
|
|
janassa |
|
名 |
a |
男 |
単 |
属 |
人、人々 |
|
|
|
|
anatthāya |
|
名 |
a |
男 |
単 |
与 |
無義、無利 |
|
|
|
|
ahitāya |
a-dhā |
過分 |
a |
中 |
単 |
与 |
不利益 |
|
|
|
|
dukkhāya |
|
名形 |
a |
中 |
単 |
与 |
苦 |
|
|
|
|
deva |
|
名 |
a |
男 |
相 |
天、神、陛下 |
|
|
|
|
manussānaṃ. |
|
名 |
a |
男 |
複 |
属 |
人間 |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
「比丘たちよ、とある一人が世に生じるとき、その者は多衆の不利益のため、多衆の不楽のため、多衆の不利、不益のため、神々と人々の苦のために生じているのです。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
308-2. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Katamo ekapuggalo? |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
Katamo |
|
形 |
代的 |
男 |
単 |
主 |
いずれの、どちらの |
|
|
|
|
eka |
|
数 |
代的 |
‐ |
帯 |
一、とある |
|
|
|
|
puggalo? |
|
名 |
a |
男 |
単 |
主 |
人、個人 |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
いかなる一人か。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
308-3. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Micchādiṭṭhiko hoti viparītadassano. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
Micchā |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
邪、よこしま、邪悪 |
|
|
|
|
diṭṭhiko |
dṛś |
形 |
a |
男 |
単 |
主 |
見ある |
|
|
|
|
述語 |
語根 |
品詞 |
活用 |
態 |
数 |
人称 |
意味 |
|
|
|
|
hoti |
bhū |
動 |
現 |
能 |
単 |
三 |
ある、なる、存在する |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
viparīta |
vi-pari-i |
過分 |
a |
‐ |
有(持) |
顛倒した |
|
|
|
|
dassano. |
dṛś |
名 |
a |
中→男 |
単 |
主 |
見 |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
顛倒した見ある邪見者です。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
308-4. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
So bahujanaṃ saddhammā vuṭṭhāpetvā asaddhamme
patiṭṭhāpeti. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
So |
|
代 |
代的 |
男 |
単 |
主 |
それ、彼 |
|
|
|
|
bahu |
|
形 |
u |
‐ |
持 |
多い |
|
|
|
|
janaṃ |
|
名 |
a |
男 |
単 |
対 |
人 |
|
|
|
|
saddhammā |
sat-dhṛ |
名 |
a |
男 |
単 |
奪 |
正法 |
|
|
|
|
述語 |
語根 |
品詞 |
活用 |
態 |
数 |
人称 |
意味 |
|
|
|
|
vuṭṭhāpetvā |
vi-ud-sthā 使 |
動 |
連 |
‐ |
‐ |
‐ |
立たせる、出罪させる |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
asaddhamme |
a-sad-dhṛ |
名 |
a |
男 |
単 |
処 |
不正法、悪法 |
|
|
|
|
述語 |
語根 |
品詞 |
活用 |
態 |
数 |
人称 |
意味 |
|
|
|
|
patiṭṭhāpeti. |
prati-sthā 使 |
動 |
現 |
能 |
単 |
三 |
確立させる、定立する |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
彼は多衆を正法から出させ、悪法へ立たせます。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
308-5. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Ayaṃ kho, bhikkhave, ekapuggalo loke uppajjamāno uppajjati
bahujanaahitāya bahujanaasukhāya, bahuno janassa anatthāya ahitāya dukkhāya
devamanussāna’’nti. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
Ayaṃ |
|
代 |
代的 |
男 |
単 |
主 |
これ |
|
|
|
|
kho, |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
じつに、たしかに |
|
|
|
|
bhikkhave, ekapuggalo
loke uppajjamāno uppajjati bahujanaahitāya bahujanaasukhāya, bahuno janassa
anatthāya ahitāya dukkhāya devamanussāna’’n (308-1.) |
|
|
|
|
ti. |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
と、といって、かく、このように、ゆえに |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
比丘たちよ、これが、世に生じるとき、多衆の不利益のため、多衆の不楽のため、多衆の不利、不益のため、神々と人々の苦のために生じている一人なのです」 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
309-1. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
309. ‘‘Ekapuggalo, bhikkhave, loke uppajjamāno uppajjati
bahujanahitāya bahujanasukhāya, bahuno janassa atthāya hitāya sukhāya
devamanussānaṃ. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
‘‘Ekapuggalo,
bhikkhave, loke uppajjamāno uppajjati bahujanahitāya bahujanasukhāya, bahuno janassa atthāya hitāya
sukhāya devamanussānaṃ. (308-1.) |
|
|
|
|
hitāya |
dhā |
名過分 |
a |
中 |
単 |
与 |
有益な、利益 |
|
|
|
|
sukhāya, |
|
名形 |
a |
中 |
単 |
与 |
楽 |
|
|
|
|
atthāya |
|
名 |
a |
男中 |
単 |
与 |
義 |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
「比丘たちよ、とある一人が世に生じるとき、その者は多衆の利益のため、多衆の楽のため、多衆の利、益のため、神々と人々の楽のために生じているのです。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
309-2. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Katamo ekapuggalo? |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
Katamo ekapuggalo?
(308-2.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
いかなる一人か。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
309-3. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Sammādiṭṭhiko hoti aviparītadassano. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
Sammā |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
正しい、正しく |
|
|
|
|
diṭṭhiko |
dṛś |
形 |
a |
男 |
単 |
主 |
見ある |
|
|
|
|
述語 |
語根 |
品詞 |
活用 |
態 |
数 |
人称 |
意味 |
|
|
|
|
hoti |
bhū |
動 |
現 |
能 |
単 |
三 |
ある、なる、存在する |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
aviparīta |
a-vi-para-i |
過分 |
a |
‐ |
有(持) |
顛倒せざる |
|
|
|
|
dassano. |
dṛś |
名 |
a |
中→男 |
単 |
主 |
見 |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
顛倒せざる見ある正見者です。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
309-4. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
So bahujanaṃ asaddhammā vuṭṭhāpetvā saddhamme
patiṭṭhāpeti. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
So bahujanaṃ asaddhammā vuṭṭhāpetvā saddhamme patiṭṭhāpeti. (308-4.) |
|
|
|
|
asaddhammā |
a-sat-dhṛ |
名 |
a |
男 |
単 |
奪 |
不正法 |
|
|
|
|
saddhamme |
sa-dhṛ |
名 |
a |
男 |
単 |
処 |
正法、妙法 |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
彼は多衆を悪法から出させ、正法へ立たせます。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
309-5. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Ayaṃ kho, bhikkhave, ekapuggalo loke upapajjamāno uppajjati
bahujanahitāya bahujanasukhāya, bahuno janassa atthāya hitāya sukhāya
devamanussāna’’nti. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
Ayaṃ |
|
代 |
代的 |
男 |
単 |
主 |
これ |
|
|
|
|
kho, |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
じつに、たしかに |
|
|
|
|
Ayaṃ kho, bhikkhave,
ekapuggalo loke upapajjamāno uppajjati bahujanahitāya bahujanasukhāya, bahuno
janassa atthāya hitāya sukhāya devamanussāna’’nti. (308-5, 309-1.) |
|
|
|
|
ti. |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
と、といって、かく、このように、ゆえに |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
比丘たちよ、これが、世に生じるとき、多衆の利益のため、多衆の楽のため、多衆の利、益のため、神々と人々の楽のために生じている一人なのです」 |
|
|
|
メモ |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
・ここだけupapajjamānoになっているがuppajjamānoの誤記であろう。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
310-1. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
310. ‘‘Nāhaṃ, bhikkhave, aññaṃ ekadhammampi samanupassāmi yaṃ
evaṃ mahāsāvajjaṃ yathayidaṃ, bhikkhave, micchādiṭṭhi. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
‘‘Nāhaṃ, bhikkhave,
aññaṃ ekadhammampi samanupassāmi yaṃ evaṃ mahāsāvajjaṃ yathayidaṃ, bhikkhave, micchādiṭṭhi. (298-1.) |
|
|
|
|
yaṃ |
|
代 |
代的 |
中 |
単 |
主 |
(関係代名詞) |
|
|
|
|
evaṃ |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
このように、かくの如き |
|
|
|
|
mahā |
|
形 |
ant |
‐ |
有(持) |
大きい |
|
|
|
|
sāvajjaṃ |
|
形 |
a |
中 |
単 |
主 |
有罪の、呵責すべき |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
「比丘たちよ、私は、このように大罪ある法を、他に一つも見出すことはありません。比丘たちよ、それすなわち邪見です。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
310-2. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Micchādiṭṭhiparamāni, bhikkhave, mahāsāvajjānī’’ti [vajjānīti
(sī. syā. kaṃ.)]. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
Micchā |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
邪、よこしま、邪悪 |
|
|
|
|
diṭṭhi |
dṛś |
名 |
i |
女 |
単 |
主 |
見、見解、意見 |
|
|
|
|
paramāni, |
|
形 |
a |
中 |
複 |
主 |
最上の |
|
|
|
|
bhikkhave, |
bhikṣ |
名 |
u |
男 |
複 |
呼 |
比丘 |
|
|
|
|
mahā |
|
形 |
ant |
‐ |
有(持) |
大きい |
|
|
|
|
sāvajjānī’’ |
|
形 |
a |
中 |
複 |
主 |
有罪の、呵責すべき |
|
|
|
|
ti. |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
と、といって、かく、このように、ゆえに |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
比丘たちよ、邪見は、大罪あるもののうちで最上のものです」 |
|
|
|
メモ |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
・奇妙な構文であるが、『註』のmicchādiṭṭhi paramā etesanti という説明の通りなのであろう。そのように訳した。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
311-1. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
311. ‘‘Nāhaṃ, bhikkhave, aññaṃ ekapuggalampi samanupassāmi yo
evaṃ bahujanaahitāya paṭipanno bahujanaasukhāya, bahuno janassa anatthāya
ahitāya dukkhāya devamanussānaṃ yathayidaṃ, bhikkhave, makkhali moghapuriso. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
‘‘Nāhaṃ, bhikkhave,
aññaṃ ekapuggalampi
samanupassāmi yo evaṃ
bahujanaahitāya paṭipanno bahujanaasukhāya, bahuno janassa anatthāya ahitāya dukkhāya
devamanussānaṃ yathayidaṃ, bhikkhave, makkhali
moghapuriso. (298-1, 310-1.) |
|
|
|
|
yo |
|
代 |
代的 |
男 |
単 |
主 |
(関係代名詞) |
|
|
|
|
paṭipanno |
prati-pad |
過分 |
a |
男 |
単 |
主 |
行道した |
|
|
|
|
makkhali |
|
名 |
i |
男 |
単 |
主 |
人名、マッカリ |
|
|
|
|
mogha |
|
形 |
a |
‐ |
持 |
空虚な、愚鈍の |
|
|
|
|
puriso. |
|
名 |
a |
男 |
単 |
主 |
人、男 |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
「比丘たちよ、私は、このように多衆の不利益のため、多衆の不楽のため、多衆の不利、不益のため、神々と人々の苦のために行道するものを、他に一人も見出すことはありません。比丘たちよ、それすなわち愚人マッカリです。 |
|
|
|
メモ |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
・『註』はこれをマッカリ・ゴーサーラであるとしている。六師外道のうち、殊更にマッカリが取り上げられているのはどのような理由であろうか。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
311-2. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Seyyathāpi, bhikkhave, nadīmukhe khippaṃ [khipaṃ (sī. syā. kaṃ.
pī.)] uḍḍeyya [oḍḍeyya (sī.), ujjheyya (ka.)] bahūnaṃ macchānaṃ ahitāya
dukkhāya anayāya byasanāya; |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
Seyyathā |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
その如き、たとえば |
|
|
|
|
pi, |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
〜もまた、けれども、たとえ |
|
|
|
|
bhikkhave, |
bhikṣ |
名 |
u |
男 |
複 |
呼 |
比丘 |
|
|
|
|
nadī |
|
名 |
ī |
女 |
依(属) |
川 |
|
|
|
|
mukhe |
|
名 |
a |
中 |
単 |
処 |
面、口 |
|
|
|
|
khippaṃ |
kṣip |
名形 |
a |
中 |
単 |
主 |
急速に、速疾に、投網 |
|
|
|
|
bahūnaṃ |
|
形 |
u |
男 |
複 |
属 |
多の、多くの |
|
|
|
|
macchānaṃ |
|
名 |
a |
男 |
複 |
属 |
魚 |
|
|
|
|
ahitāya |
a-dhā |
過分 |
a |
中 |
単 |
与 |
不利益 |
|
|
|
|
dukkhāya |
|
名形 |
a |
中 |
単 |
与 |
苦 |
|
|
|
|
anayāya |
|
名 |
a |
男 |
単 |
与 |
不幸、不運、禍 |
|
|
|
|
byasanāya; |
|
名 |
a |
中 |
単 |
与 |
喪失、不幸、厄難 |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
たとえば比丘たちよ、河口での投網は、多くの魚たちにとって不利益、苦、災い、不幸のためのものとなります。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
311-3. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
evamevaṃ kho, bhikkhave, makkhali moghapuriso manussakhippaṃ
maññe loke uppanno bahūnaṃ sattānaṃ ahitāya dukkhāya anayāya byasanāyā’’ti. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
evam |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
このように、かくの如き |
|
|
|
|
evaṃ |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
このように、かくの如き |
|
|
|
|
kho, |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
じつに、たしかに |
|
|
|
|
bhikkhave, |
bhikṣ |
名 |
u |
男 |
複 |
呼 |
比丘 |
|
|
|
|
makkhali |
|
名 |
i |
男 |
単 |
主 |
人名、マッカリ |
|
|
|
|
mogha |
|
形 |
a |
‐ |
持 |
空虚な、愚鈍の |
|
|
|
|
puriso |
|
名 |
a |
男 |
単 |
主 |
人、男 |
|
|
|
|
manussa |
|
名 |
a |
男 |
依(与) |
人、人間 |
|
|
|
|
khippaṃ |
kṣip |
名形 |
a |
中 |
単 |
主 |
急速に、速疾に、投網 |
|
|
|
|
述語 |
語根 |
品詞 |
活用 |
態 |
数 |
人称 |
意味 |
|
|
|
|
maññe |
man |
動 |
現 |
能 |
単 |
一 |
私思うに、確かに、まるで |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
loke |
|
名 |
a |
男 |
単 |
処 |
世界、世間 |
|
|
|
|
uppanno |
ud-pad |
過分 |
a |
男 |
単 |
主 |
発生した、生起した |
|
|
|
|
bahūnaṃ |
|
形 |
u |
男 |
複 |
属 |
多の、多くの |
|
|
|
|
sattānaṃ |
|
名 |
a |
男 |
複 |
属 |
有情、衆生 |
|
|
|
|
ahitāya |
a-dhā |
過分 |
a |
中 |
単 |
与 |
不利益 |
|
|
|
|
dukkhāya |
|
名形 |
a |
中 |
単 |
与 |
苦 |
|
|
|
|
anayāya |
|
名 |
a |
男 |
単 |
与 |
不幸、不運、禍 |
|
|
|
|
byasanāyā’’ |
|
名 |
a |
中 |
単 |
与 |
喪失、不幸、厄難 |
|
|
|
|
ti. |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
と、といって、かく、このように、ゆえに |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
まさにそのように、比丘たちよ、愚人マッカリはまるで人間のための投網であって、多くの人々にとって不利益、苦、災い、不幸のためのものとして世間に生じています」 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
312-1. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
312. ‘‘Durakkhāte, bhikkhave, dhammavinaye yo ca samādapeti
[samādāpeti (?)] yañca samādapeti yo ca samādapito tathattāya paṭipajjati
sabbe te bahuṃ apuññaṃ pasavanti. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
‘‘Durakkhāte, |
dur-ā-khyā |
過分 |
a |
男 |
単 |
処 |
悪しく語られた |
|
|
|
|
bhikkhave, |
bhikṣ |
名 |
u |
男 |
複 |
呼 |
比丘 |
|
|
|
|
dhamma |
dhṛ |
名 |
a |
男中 |
相 |
法 |
|
|
|
|
vinaye |
vi-nī |
名 |
a |
男 |
単 |
処 |
律、調伏 |
|
|
|
|
yo |
|
代 |
代的 |
男 |
単 |
主 |
(関係代名詞) |
|
|
|
|
ca |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
と、また、そして、しかし |
|
|
|
|
述語 |
語根 |
品詞 |
活用 |
態 |
数 |
人称 |
意味 |
|
|
|
|
samādapeti |
saṃ-ā-dā 使 |
動 |
現 |
能 |
単 |
三 |
取らせる、勧導する、訓誡する |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
yañ |
|
代 |
代的 |
中 |
単 |
主 |
(関係代名詞) |
|
|
|
|
ca |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
と、また、そして、しかし |
|
|
|
|
samādapeti |
同上 |
|
|
|
|
yo |
|
代 |
代的 |
男 |
単 |
主 |
(関係代名詞) |
|
|
|
|
ca |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
と、また、そして、しかし |
|
|
|
|
samādapito |
saṃ-ā-dā 使 |
過分 |
a |
男 |
単 |
主 |
訓誡された |
|
|
|
|
tathattāya |
|
名 |
a |
中 |
単 |
与 |
如性、真如、涅槃、そのような状態 |
|
|
|
|
述語 |
語根 |
品詞 |
活用 |
態 |
数 |
人称 |
意味 |
|
|
|
|
paṭipajjati |
prati-pad |
動 |
現 |
能 |
単 |
三 |
向かって歩く、行動する、目的に進む、遂行する |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
sabbe |
|
名形 |
代的 |
中→男 |
複 |
主 |
すべて |
|
|
|
|
te |
|
代 |
代的 |
男 |
複 |
主 |
それら、彼ら |
|
|
|
|
bahuṃ |
|
形 |
u |
中 |
単 |
対 |
多い |
|
|
|
|
apuññaṃ |
|
形 |
a |
中 |
単 |
対 |
非福の |
|
|
|
|
述語 |
語根 |
品詞 |
活用 |
態 |
数 |
人称 |
意味 |
|
|
|
|
pasavanti. |
pra-su |
動 |
現 |
能 |
複 |
三 |
産出する、生ずる |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
「比丘たちよ、悪しく語られた法と律において、〔師として〕訓誡する者、〔内弟子として〕訓誡する者、また訓誡されてその通りに行動する者、彼らはすべて多くの非福を生み出します。 |
|
|
|
メモ |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
・『註』の、Yo ca samādapetīti yo ācariyapuggalo samādapeti. Yañca
samādapetīti yaṃ antevāsikaṃ samādapeti.という説明に従って補訳した。『南伝』や『原始』は二番目のsamādapetiを受動と解しているようである。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
312-2. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Taṃ kissa hetu? |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
Taṃ kissa hetu?
(306-3.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
それはなぜか。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
312-3. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Durakkhātattā, bhikkhave, dhammassā’’ti. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
Durakkhātattā, |
dur-ā-khyā |
名 |
a |
中 |
単 |
奪 |
悪しく語られたこと |
|
|
|
|
bhikkhave, |
bhikṣ |
名 |
u |
男 |
複 |
呼 |
比丘 |
|
|
|
|
dhammassā’’ |
dhṛ |
名 |
a |
男中 |
単 |
属 |
法 |
|
|
|
|
ti. |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
と、といって、かく、このように、ゆえに |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
比丘たちよ、法の、悪しく語られたことのゆえにです」 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
313-1. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
313. ‘‘Svākkhāte, bhikkhave, dhammavinaye yo ca samādapeti
yañca samādapeti yo ca samādapito tathattāya paṭipajjati sabbe te bahuṃ
puññaṃ pasavanti. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
‘‘Svākkhāte, |
su-ā-khyā |
過分 |
a |
男 |
単 |
処 |
善く説かれた |
|
|
|
|
bhikkhave,
dhammavinaye yo ca samādapeti yañca samādapeti yo ca samādapito tathattāya
paṭipajjati sabbe te bahuṃ puññaṃ pasavanti. (312-1.) |
|
|
|
|
puññaṃ |
|
名 |
a |
中 |
単 |
対 |
福徳、功徳 |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
「比丘たちよ、善く語られた法と律において、〔師として〕訓誡する者、〔内弟子として〕訓誡する者、また訓誡されてその通りに行動する者、彼らはすべて多くの福を生み出します。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
313-2. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Taṃ kissa hetu? |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
Taṃ kissa hetu?
(306-3.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
それはなぜか。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
313-3. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Svākkhātattā, bhikkhave, dhammassā’’ti. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
Svākkhātattā, |
su-ā-khyā |
名 |
a |
中 |
単 |
奪 |
善く説かれた |
|
|
|
|
bhikkhave, |
bhikṣ |
名 |
u |
男 |
複 |
呼 |
比丘 |
|
|
|
|
dhammassā’’ |
dhṛ |
名 |
a |
男中 |
単 |
属 |
法 |
|
|
|
|
ti. |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
と、といって、かく、このように、ゆえに |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
比丘たちよ、法の、善く語られたことのゆえにです」 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
314-1. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
314. ‘‘Durakkhāte, bhikkhave, dhammavinaye dāyakena mattā
jānitabbā, no paṭiggāhakena. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
‘‘Durakkhāte,
bhikkhave, dhammavinaye (312-1.) |
|
|
|
|
dāyakena |
dā |
名 |
a |
男 |
単 |
具 |
施捨、施与者 |
|
|
|
|
mattā |
|
名 |
ā |
女 |
単 |
主 |
量、適量、程度、わずか、のみ |
|
|
|
|
jānitabbā, |
jñā |
未分 |
a |
女 |
単 |
主 |
知られるべき |
|
|
|
|
no |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
ない、否 |
|
|
|
|
paṭiggāhakena. |
prati-grah |
名 |
a |
男 |
単 |
具 |
領受者、受納者 |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
「比丘たちよ、悪しく語られた法と律においては、適量は受納者でなく施与者によって知られるべきもの〔とされます〕。 |
|
|
|
メモ |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
・「その価値体系ではそのように判断される」というニュアンスを生かすべく補訳してみたが、この理解で良いかどうか。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
314-2. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Taṃ kissa hetu? |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
Taṃ kissa hetu?
(306-3.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
それはなぜか。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
314-3. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Durakkhātattā, bhikkhave, dhammassā’’ti. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
Durakkhātattā,
bhikkhave, dhammassā’’ti. (312-3.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
比丘たちよ、法の、悪しく語られたことのゆえにです」 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
315-1. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
315. ‘‘Svākkhāte, bhikkhave, dhammavinaye paṭiggāhakena mattā
jānitabbā, no dāyakena. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
‘‘Svākkhāte,
bhikkhave, dhammavinaye paṭiggāhakena mattā jānitabbā, no dāyakena. (313-1,
314-1.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
「比丘たちよ、善く語られた法と律においては、適量は施与者でなく受納者によって知られるべきもの〔とされます〕。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
315-2. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Taṃ kissa hetu? |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
Taṃ kissa hetu?
(306-3.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
それはなぜか。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
315-3. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Svākkhātattā, bhikkhave, dhammassā’’ti. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
Svākkhātattā,
bhikkhave, dhammassā’’ti. (313-3.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
比丘たちよ、法の、善く語られたことのゆえにです」 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
316-1. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
316. ‘‘Durakkhāte, bhikkhave, dhammavinaye yo āraddhavīriyo so
dukkhaṃ viharati. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
‘‘Durakkhāte,
bhikkhave, dhammavinaye (314-1.) |
|
|
|
|
yo |
|
代 |
代的 |
男 |
単 |
主 |
(関係代名詞) |
|
|
|
|
āraddha |
ā-rabh |
過分 |
a |
‐ |
有(持) |
開始した、励んだ |
|
|
|
|
vīriyo |
|
名 |
a |
中→男 |
単 |
主 |
精進 |
|
|
|
|
so |
|
代 |
代的 |
男 |
単 |
主 |
それ、彼 |
|
|
|
|
dukkhaṃ |
|
名形 |
a |
中 |
単 |
対 |
苦 |
|
|
|
|
述語 |
語根 |
品詞 |
活用 |
態 |
数 |
人称 |
意味 |
|
|
|
|
viharati. |
vi-hṛ |
動 |
現 |
能 |
単 |
三 |
住する |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
「比丘たちよ、悪しく語られた法と律においては、およそ精進に励んだ者、その者は苦に住する〔とされます〕。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
316-2. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Taṃ kissa hetu? |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
Taṃ kissa hetu?
(306-3.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
それはなぜか。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
316-3. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Durakkhātattā, bhikkhave, dhammassā’’ti. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
Durakkhātattā,
bhikkhave, dhammassā’’ti. (312-3.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
比丘たちよ、法の、悪しく語られたことのゆえにです」 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
317-1. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
317. ‘‘Svākkhāte, bhikkhave, dhammavinaye yo kusīto so dukkhaṃ
viharati. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
‘‘Svākkhāte,
bhikkhave, dhammavinaye yo kusīto so dukkhaṃ viharati. (313-1, 316-1.) |
|
|
|
|
kusīto |
|
形 |
a |
男 |
単 |
主 |
懈怠の、怠惰の |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
「比丘たちよ、善く語られた法と律においては、およそ懈怠の者、その者は苦に住する〔とされます〕。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
317-2. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Taṃ kissa hetu? |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
Taṃ kissa hetu?
(306-3.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
それはなぜか。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
317-3. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Svākkhātattā, bhikkhave, dhammassā’’ti. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
Svākkhātattā,
bhikkhave, dhammassā’’ti. (313-3.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
比丘たちよ、法の、善く語られたことのゆえにです」 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
318-1. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
318. ‘‘Durakkhāte, bhikkhave, dhammavinaye yo kusīto so sukhaṃ
viharati. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
‘‘Durakkhāte,
bhikkhave, dhammavinaye yo kusīto so sukhaṃ viharati. (314-1, 317-1.) |
|
|
|
|
sukhaṃ |
|
名形 |
a |
中 |
単 |
対 |
楽 |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
「比丘たちよ、悪しく語られた法と律においては、およそ懈怠の者、その者は楽に住する〔とされます〕。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
318-2. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Taṃ kissa hetu? |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
Taṃ kissa hetu?
(306-3.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
それはなぜか。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
318-3. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Durakkhātattā, bhikkhave, dhammassā’’ti. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
Durakkhātattā,
bhikkhave, dhammassā’’ti. (312-3.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
比丘たちよ、法の、悪しく語られたことのゆえにです」 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
319-1. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
319. ‘‘Svākkhāte, bhikkhave, dhammavinaye yo āraddhavīriyo so
sukhaṃ viharati. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
‘‘Svākkhāte,
bhikkhave, dhammavinaye yo āraddhavīriyo so sukhaṃ viharati. (313-1, 316-1,
318-1.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
「比丘たちよ、善く語られた法と律においては、およそ精進に励んだ者、その者は楽に住する〔とされます〕。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
319-2. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Taṃ kissa hetu? |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
Taṃ kissa hetu?
(306-3.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
それはなぜか。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
319-3. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Svākkhātattā, bhikkhave, dhammassā’’ti. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
Svākkhātattā,
bhikkhave, dhammassā’’ti. (313-3.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
比丘たちよ、法の、善く語られたことのゆえにです」 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
320-1. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
320. ‘‘Seyyathāpi, bhikkhave, appamattakopi gūtho duggandho
hoti; |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
‘‘Seyyathā |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
その如き、たとえば |
|
|
|
|
pi, |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
〜もまた、けれども、たとえ |
|
|
|
|
bhikkhave, |
bhikṣ |
名 |
u |
男 |
複 |
呼 |
比丘 |
|
|
|
|
appamattako |
|
形 |
a |
男 |
単 |
主 |
小さい |
|
|
|
|
pi |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
〜もまた、けれども、たとえ |
|
|
|
|
gūtho |
|
名 |
a |
男 |
単 |
主 |
糞、大便 |
|
|
|
|
duggandho |
|
名(形) |
a |
男 |
単 |
主 |
悪臭 |
|
|
|
|
述語 |
語根 |
品詞 |
活用 |
態 |
数 |
人称 |
意味 |
|
|
|
|
hoti; |
bhū |
動 |
現 |
能 |
単 |
三 |
ある、なる、存在する |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
「たとえば比丘たちよ、たとえわずかであっても、糞便は悪臭あるものです。 |
|
|
|
メモ |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
・duggandhaは男性名詞だが、この場合は有財釈をなして形容詞化しているようである。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
320-2. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
evamevaṃ kho ahaṃ, bhikkhave, appamattakampi bhavaṃ na vaṇṇemi,
antamaso accharāsaṅghātamattampi’’. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
evam |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
このように、かくの如き |
|
|
|
|
evaṃ |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
このように、かくの如き |
|
|
|
|
kho |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
じつに、たしかに |
|
|
|
|
ahaṃ, |
|
代 |
代的 |
‐ |
単 |
主 |
私 |
|
|
|
|
bhikkhave, |
bhikṣ |
名 |
u |
男 |
複 |
呼 |
比丘 |
|
|
|
|
appamattakam |
|
形 |
a |
中 |
単 |
対 |
小さい |
|
|
|
|
pi |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
〜もまた、けれども、たとえ |
|
|
|
|
bhavaṃ |
bhū |
名 |
a |
中 |
単 |
対 |
有、生存、存在 |
|
|
|
|
na |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
ない |
|
|
|
|
述語 |
語根 |
品詞 |
活用 |
態 |
数 |
人称 |
意味 |
|
|
|
|
vaṇṇemi, |
|
動 |
現 |
能 |
単 |
一 |
称讃する |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
antamaso |
|
名 |
a |
中 |
単 |
副奪 |
乃至 |
|
|
|
|
accharā |
|
名 |
ā |
女 |
依(属) |
弾指 |
|
|
|
|
saṅghāta |
saṃ-han |
名 |
a |
男 |
依(属) |
弾指、殺戮、集合、集積 →弾指の間 |
|
|
|
|
mattam |
|
形 |
a |
男 |
単 |
副対 |
量、のみ |
|
|
|
|
pi’’. |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
〜もまた、けれども、たとえ |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
まさにそのように、比丘たちよ、たとえわずかであっても、私は〈有〉を、ないし弾指の間のみですら称讃しません」 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
321-1. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
321. ‘‘Seyyathāpi, bhikkhave, appamattakampi muttaṃ duggandhaṃ
hoti… |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
‘‘Seyyathā |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
その如き、たとえば |
|
|
|
|
pi, |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
〜もまた、けれども、たとえ |
|
|
|
|
bhikkhave, |
bhikṣ |
名 |
u |
男 |
複 |
呼 |
比丘 |
|
|
|
|
appamattakam |
|
形 |
a |
中 |
単 |
主 |
小さい |
|
|
|
|
pi |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
〜もまた、けれども、たとえ |
|
|
|
|
muttaṃ |
|
名 |
a |
中 |
単 |
主 |
小便、尿 |
|
|
|
|
duggandhaṃ |
|
名(形) |
a |
男→中 |
単 |
主 |
悪臭 |
|
|
|
|
述語 |
語根 |
品詞 |
活用 |
態 |
数 |
人称 |
意味 |
|
|
|
|
hoti… |
bhū |
動 |
現 |
能 |
単 |
三 |
ある、なる、存在する |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
「たとえば比丘たちよ、たとえわずかであっても、尿は悪臭あるものです…… |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
321-2. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
appamattakopi kheḷo duggandho hoti… |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
appamattakopi kheḷo duggandho hoti… (320-1.) |
|
|
|
|
kheḷo |
|
名 |
a |
男 |
単 |
主 |
唾液 |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
たとえわずかであっても、唾液は悪臭あるものです…… |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
321-3. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
appamattakopi pubbo duggandho hoti… |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
appamattakopi kheḷo duggandho hoti… (320-1.) |
|
|
|
|
pubbo |
|
名 |
a |
男 |
単 |
主 |
膿 |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
たとえわずかであっても、膿は悪臭あるものです…… |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
321-4. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
appamattakampi lohitaṃ duggandhaṃ hoti; |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
appamattakampi lohitaṃ duggandhaṃ hoti; (320-1.) |
|
|
|
|
lohitaṃ |
|
名形 |
a |
中 |
単 |
主 |
血、赤い |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
……たとえわずかであっても、血液は悪臭あるものです。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
321-5. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
evamevaṃ kho ahaṃ, bhikkhave, appamattakampi bhavaṃ na vaṇṇemi,
antamaso accharāsaṅghātamattampi’’. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
evamevaṃ kho ahaṃ,
bhikkhave, appamattakampi bhavaṃ na vaṇṇemi, antamaso
accharāsaṅghātamattampi’’. (320-2.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
まさにそのように、比丘たちよ、たとえわずかであっても、私は〈有〉を、ないし弾指の間のみですら称讃しません」 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Vaggo tatiyo. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
Vaggo |
|
名 |
a |
男 |
単 |
主 |
章、品 |
|
|
|
|
tatiyo. |
|
形 |
a |
男 |
単 |
主 |
第三の |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
第三節〔おわり〕。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
4. Catutthavaggo |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
Catuttha |
|
形 |
a |
‐ |
持 |
第四 |
|
|
|
|
vaggo |
|
名 |
a |
男 |
単 |
主 |
章、品 |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
第四節 |
|
|
|
メモ |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
・本節の経の多くは『相応部』56「諦相応」にパラレル。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
322-1. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
322. ‘‘Seyyathāpi, bhikkhave, appamattakaṃ imasmiṃ jambudīpe
ārāmarāmaṇeyyakaṃ vanarāmaṇeyyakaṃ bhūmirāmaṇeyyakaṃ
pokkharaṇirāmaṇeyyakaṃ; |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
‘‘Seyyathā |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
その如き、たとえば |
|
|
|
|
pi, |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
〜もまた、けれども、たとえ |
|
|
|
|
bhikkhave, |
bhikṣ |
名 |
u |
男 |
複 |
呼 |
比丘 |
|
|
|
|
appamattakaṃ |
|
形 |
a |
中 |
単 |
主 |
小さい、少量の |
|
|
|
|
imasmiṃ |
|
代 |
代的 |
男 |
単 |
処 |
これ |
|
|
|
|
jambudīpe |
|
名 |
a |
男 |
単 |
処 |
閻浮提、南贍部洲、インド |
|
|
|
|
ārāma |
|
名 |
a |
男 |
持 |
園、園林 |
|
|
|
|
rāmaṇeyyakaṃ |
ram |
名形 |
a |
中 |
単 |
主 |
楽しい、愉快な、美景 |
|
|
|
|
vana |
|
名 |
a |
中 |
持 |
森、林 |
|
|
|
|
rāmaṇeyyakaṃ |
ram |
名形 |
a |
中 |
単 |
主 |
楽しい、愉快な、美景 |
|
|
|
|
bhūmi |
|
名 |
i |
女 |
持 |
地 |
|
|
|
|
rāmaṇeyyakaṃ |
ram |
名形 |
a |
中 |
単 |
主 |
楽しい、愉快な、美景 |
|
|
|
|
pokkharaṇi |
|
名 |
ī |
女 |
持 |
蓮池 |
|
|
|
|
rāmaṇeyyakaṃ; |
ram |
名形 |
a |
中 |
単 |
主 |
楽しい、愉快な、美景 |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
「たとえば比丘たちよ、この閻浮提においては、美しい園、美しい林、美しい地、美しい蓮池は少なく、 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
322-2. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
atha kho etadeva bahutaraṃ yadidaṃ ukkūlavikūlaṃ nadīviduggaṃ
khāṇukaṇṭakaṭṭhānaṃ [khāṇukaṇḍakadhānaṃ (sī. pī.)] pabbatavisamaṃ; |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
atha |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
ときに、また、そこに |
|
|
|
|
kho |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
じつに、たしかに |
|
|
|
|
etad |
|
代 |
代的 |
中 |
単 |
主 |
これ |
|
|
|
|
eva |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
まさに、のみ、じつに |
|
|
|
|
bahutaraṃ |
|
形 |
a |
中 |
単 |
主 |
より多い |
|
|
|
|
yadidaṃ |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
すなわち |
|
|
|
|
ukkūla |
|
形 |
a |
‐ |
相 |
上り坂 |
|
|
|
|
vikūlaṃ |
|
形 |
a |
中 |
単 |
主 |
緩やかな傾斜の、定置の |
|
|
|
|
nadī |
|
名 |
ī |
女 |
単 |
主 |
川 |
|
|
|
|
viduggaṃ |
vi-dur-gam |
名形 |
a |
男(中) |
単 |
主 |
難路、険路 |
|
|
|
|
khāṇu |
|
名 |
u |
男 |
有(相) |
株、杭 |
|
|
|
|
kaṇṭaka |
|
名 |
a |
男 |
持 |
棘、障碍 |
|
|
|
|
ṭhānaṃ |
sthā |
名 |
a |
中 |
単 |
主 |
場所、状態、理由、道理 |
|
|
|
|
pabbata |
|
名 |
a |
男 |
持 |
山 |
|
|
|
|
visamaṃ; |
|
名形 |
a |
中 |
単 |
主 |
不等の、不正の |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
しかして、これこそがより多いものです。すなわち、上り坂、下り坂、川、難路、杭や棘のある場所、平らかでない山が。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
322-3. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
evamevaṃ kho, bhikkhave, appakā te sattā ye thalajā, atha kho
eteva sattā bahutarā ye odakā’’. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
evam |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
このように、かくの如き |
|
|
|
|
evaṃ |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
このように、かくの如き |
|
|
|
|
kho, |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
じつに、たしかに |
|
|
|
|
bhikkhave, |
bhikṣ |
名 |
u |
男 |
複 |
呼 |
比丘 |
|
|
|
|
appakā |
|
形 |
a |
男 |
複 |
主 |
少ない |
|
|
|
|
te |
|
代 |
代的 |
男 |
複 |
主 |
それら、彼ら |
|
|
|
|
sattā |
|
名 |
a |
男 |
複 |
主 |
有情、衆生 |
|
|
|
|
ye |
|
代 |
代的 |
男 |
複 |
主 |
(関係代名詞) |
|
|
|
|
thala |
|
名 |
a |
中 |
依(処) |
陸、陸地、高地、乾地 |
|
|
|
|
jā, |
|
形 |
a |
男 |
複 |
主 |
生じる |
|
|
|
|
atha |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
ときに、また、そこに |
|
|
|
|
kho |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
じつに、たしかに |
|
|
|
|
ete |
|
代 |
代的 |
男 |
複 |
主 |
これ |
|
|
|
|
eva |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
まさに、のみ、じつに |
|
|
|
|
sattā |
|
名 |
a |
男 |
複 |
主 |
有情、衆生 |
|
|
|
|
bahutarā |
|
形 |
a |
男 |
複 |
主 |
より多い |
|
|
|
|
ye |
|
代 |
代的 |
男 |
複 |
主 |
(関係代名詞) |
|
|
|
|
odakā’’. |
|
名 |
a |
中→男 |
複 |
主 |
水 |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
まさにそのように、比丘たちよ、陸地に生じる有情たち、それらは少なく、しかして水棲の有情たち、それらこそがより多いのです。 |
|
|
|
メモ |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
・odakaは一語で有財釈化しているものと思われる |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
323-1. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
323. … Evamevaṃ kho, bhikkhave, appakā te sattā ye manussesu
paccājāyanti; |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
… Evamevaṃ kho,
bhikkhave, appakā te sattā ye (322-3.) |
|
|
|
|
manussesu |
|
名 |
a |
男 |
複 |
処 |
人間 |
|
|
|
|
述語 |
語根 |
品詞 |
活用 |
態 |
数 |
人称 |
意味 |
|
|
|
|
paccājāyanti; |
prati-ā-jan 受 |
動 |
現 |
能 |
複 |
三 |
再生する |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
……まさにそのように、比丘たちよ、人間界へ生まれかわる有情たち、それらは少なく、 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
323-2. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
atha kho eteva sattā bahutarā ye aññatra manussehi
paccājāyanti. … |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
atha kho eteva sattā
bahutarā ye (322-3.) |
|
|
|
|
aññatra |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
他所で、除いて |
|
|
|
|
manussehi |
|
名 |
a |
男 |
複 |
奪 |
人、人間 |
|
|
|
|
述語 |
語根 |
品詞 |
活用 |
態 |
数 |
人称 |
意味 |
|
|
|
|
paccājāyanti. … |
prati-ā-jan 受 |
動 |
現 |
能 |
複 |
三 |
再生する |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
しかして人間界より他へ生まれかわる有情たち、それらこそがより多いのです…… |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
323-3. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Evamevaṃ kho, bhikkhave, appakā te sattā ye majjhimesu
janapadesu paccājāyanti; |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
Evamevaṃ kho,
bhikkhave, appakā te sattā ye majjhimesu janapadesu paccājāyanti; (323-1.) |
|
|
|
|
majjhimesu |
|
形 |
a |
男 |
複 |
処 |
中の |
|
|
|
|
janapadesu |
|
名 |
a |
男 |
複 |
処 |
地方、国土、田舎 |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
……まさにそのように、比丘たちよ、中央の国土へ生まれかわる有情たち、それらは少なく、 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
323-4. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
atha kho eteva sattā bahutarā ye paccantimesu janapadesu
paccājāyanti aviññātāresu milakkhesu [milakkhūsu (ka.)]. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
atha kho eteva sattā
bahutarā ye paccantimesu janapadesu paccājāyanti aviññātāresu
milakkhesu. (323-2.) |
|
|
|
|
paccantimesu |
|
形 |
a |
男 |
複 |
処 |
辺境の |
|
|
|
|
janapadesu |
|
名 |
a |
男 |
複 |
処 |
地方、国土、田舎 |
|
|
|
|
aviññātāresu |
a-vi-jñā |
名 |
ar |
男 |
複 |
処 |
無知者 |
|
|
|
|
milakkhesu. |
|
名 |
a |
男 |
複 |
処 |
蛮人、未開人 |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
しかして辺境の国土、無知者や蛮人たちのうちに生まれかわる有情たち、それらこそがより多いのです…… |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
324-1. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
324. … Evamevaṃ kho, bhikkhave, appakā te sattā ye paññavanto
ajaḷā aneḷamūgā paṭibalā subhāsitadubbhāsitassa atthamaññātuṃ; |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
… Evamevaṃ kho,
bhikkhave, appakā te sattā ye (322-3.) |
|
|
|
|
paññavanto |
pra-jñā |
形 |
ant |
男 |
複 |
主 |
有慧の、具慧の |
|
|
|
|
ajaḷā |
|
形 |
a |
男 |
複 |
主 |
痴呆ならぬ、愚鈍ならぬ |
|
|
|
|
aneḷa |
|
名 |
a |
中 |
相 |
非聾 |
|
|
|
|
mūgā |
|
形 |
a |
男 |
複 |
主 |
唖 |
|
|
|
|
paṭibalā |
|
形 |
a |
男 |
複 |
主 |
有能な、可能な、耐えうる |
|
|
|
|
subhāsita |
su-bhāṣ |
過分 |
a |
‐ |
相 |
善く語られた、善語 |
|
|
|
|
dubbhāsitassa |
dur-bhāṣ |
名 |
a |
中 |
単 |
属 |
悪説、悪語 |
|
|
|
|
attham |
|
名 |
a |
男中 |
単 |
対 |
義、意味 |
|
|
|
|
aññātuṃ; |
ā-jñā |
不定 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
了知するため、了知すること |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
……まさにそのように、比丘たちよ、有慧の、愚鈍ならぬ、聾唖ならぬ、善語と悪語の意味を了知することのできる有情たち、それらは少なく、 |
|
|
|
メモ |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
・この場合の「聾唖」とは、法を見られない者を「盲」というのと同じく、身体的なことではなく「法を聞いたり語ったりできない者」をいったものではあろうが、現代においては好ましい譬喩とは言えまい。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
324-2. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
atha kho eteva sattā bahutarā ye duppaññā jaḷā eḷamūgā na
paṭibalā subhāsitadubbhāsitassa atthamaññātuṃ. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
atha kho eteva sattā
bahutarā ye duppaññā jaḷā eḷamūgā na paṭibalā subhāsitadubbhāsitassa atthamaññātuṃ. (322-3,
324-1.) |
|
|
|
|
duppaññā |
dur-pra-jñā |
名形 |
a |
男 |
複 |
主 |
悪慧の、劣慧の |
|
|
|
|
jaḷā |
|
形 |
a |
男 |
複 |
主 |
痴呆の、愚鈍の |
|
|
|
|
eḷa |
|
名 |
a |
中 |
相 |
聾 |
|
|
|
|
mūgā |
|
形 |
a |
男 |
複 |
主 |
唖 |
|
|
|
|
na |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
ない |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
しかして劣慧の、愚鈍の、聾唖の、善語と悪語の意味を了知することのできない有情たち、それらこそがより多いのです…… |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
325-1. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
325. … Evamevaṃ kho, bhikkhave, appakā te sattā ye ariyena
paññācakkhunā samannāgatā; |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
… Evamevaṃ kho,
bhikkhave, appakā te sattā ye (322-3.) |
|
|
|
|
ariyena |
|
名形 |
a |
男→中 |
単 |
具 |
聖なる、高貴な |
|
|
|
|
paññā |
pra-jñā |
名 |
ā |
女 |
依(属) |
智慧、般若 |
|
|
|
|
cakkhunā |
|
名 |
us |
中 |
単 |
具 |
眼 |
|
|
|
|
samannāgatā; |
saṃ-anu-ā-gam |
過分 |
a |
男 |
複 |
主 |
具足した |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
……まさにそのように、比丘たちよ、聖なる智慧の眼を具足した有情たち、それらは少なく、 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
325-2. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
atha kho eteva sattā bahutarā ye avijjāgatā sammūḷhā. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
atha kho eteva sattā
bahutarā ye (322-3.) |
|
|
|
|
avijjā |
a-vid |
名 |
ā |
女 |
依(対) |
無明 |
|
|
|
|
gatā |
gam |
過分 |
a |
男 |
複 |
主 |
いった |
|
|
|
|
sammūḷhā. |
saṃ-muh |
形 |
a |
男 |
複 |
主 |
昏迷の、迷乱した |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
しかして無明におちいり、迷乱した有情たち、それらこそがより多いのです…… |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
326-1. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
326. … Evamevaṃ kho, bhikkhave, appakā te sattā ye labhanti
tathāgataṃ dassanāya; |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
… Evamevaṃ kho,
bhikkhave, appakā te sattā ye (322-3.) |
|
|
|
|
述語 |
語根 |
品詞 |
活用 |
態 |
数 |
人称 |
意味 |
|
|
|
|
labhanti |
labh |
動 |
現 |
能 |
複 |
三 |
得る |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
tathāgataṃ |
tathā-(ā-)gam |
名 |
a |
男 |
単 |
対 |
如来 |
|
|
|
|
dassanāya; |
dṛś |
名 |
a |
中 |
単 |
与 |
見、見ること |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
……まさにそのように、比丘たちよ、如来に見えることを得る有情たち、それらは少なく、 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
326-2. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
atha kho eteva sattā bahutarā ye na labhanti tathāgataṃ
dassanāya. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
atha kho eteva sattā
bahutarā ye na labhanti
tathāgataṃ dassanāya. (322-3, 326-1.) |
|
|
|
|
na |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
ない |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
しかして如来に見えることを得ない有情たち、それらこそがより多いのです…… |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
327-1. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
327. … Evamevaṃ kho, bhikkhave, appakā te sattā ye labhanti
tathāgatappaveditaṃ dhammavinayaṃ savanāya; |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
… Evamevaṃ kho,
bhikkhave, appakā te sattā ye labhanti (326-1.) |
|
|
|
|
tathāgata |
tathā-(ā-)gam |
名 |
a |
男 |
依(具) |
如来 |
|
|
|
|
paveditaṃ |
pra-vid 使 |
過分 |
a |
男 |
単 |
対 |
知らされた、教えられた |
|
|
|
|
dhamma |
dhṛ |
名 |
a |
男中 |
相 |
法 |
|
|
|
|
vinayaṃ |
|
名 |
a |
男 |
単 |
対 |
律 |
|
|
|
|
savanāya; |
śru |
名 |
a |
中 |
単 |
与 |
耳、聞、聴聞 |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
……まさにそのように、比丘たちよ、如来によって教示された法と律を聞くことを得る有情たち、それらは少なく、 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
327-2. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
atha kho eteva sattā bahutarā ye na labhanti
tathāgatappaveditaṃ dhammavinayaṃ savanāya. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
atha kho eteva sattā
bahutarā ye na labhanti tathāgatappaveditaṃ dhammavinayaṃ savanāya. (326-2,
327-1.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
しかして如来によって教示された法と律を聞くことを得ない有情たち、それらこそがより多いのです…… |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
328-1. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
328. … Evamevaṃ kho, bhikkhave, appakā te sattā ye sutvā
dhammaṃ dhārenti; |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
… Evamevaṃ kho,
bhikkhave, appakā te sattā ye (322-3.) |
|
|
|
|
述語 |
語根 |
品詞 |
活用 |
態 |
数 |
人称 |
意味 |
|
|
|
|
sutvā |
śru |
動 |
連 |
‐ |
‐ |
‐ |
聞く |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
dhammaṃ |
dhṛ |
名 |
a |
男中 |
単 |
対 |
法 |
|
|
|
|
述語 |
語根 |
品詞 |
活用 |
態 |
数 |
人称 |
意味 |
|
|
|
|
dhārenti; |
dhṛ 使 |
動 |
現 |
能 |
複 |
三 |
保持する、着る |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
……まさにそのように、比丘たちよ、法を聞いて憶持する有情たち、それらは少なく、 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
328-2. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
atha kho eteva sattā bahutarā ye sutvā dhammaṃ na dhārenti. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
atha kho eteva sattā
bahutarā ye sutvā dhammaṃ na dhārenti. (326-2, 328-1.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
しかして法を聞いても憶持しない有情たち、それらこそがより多いのです…… |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
329-1. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
329. … Evamevaṃ kho, bhikkhave, appakā te sattā ye dhātānaṃ
[dhatānaṃ (sī. syā. kaṃ. pī.)] dhammānaṃ atthaṃ upaparikkhanti; |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
… Evamevaṃ kho,
bhikkhave, appakā te sattā ye (322-3.) |
|
|
|
|
dhatānaṃ |
dhṛ |
過分 |
a |
男中 |
複 |
属 |
保持された |
|
|
|
|
dhammānaṃ |
dhṛ |
名 |
a |
男中 |
複 |
属 |
法 |
|
|
|
|
atthaṃ |
|
名 |
a |
男中 |
単 |
対 |
義、意味 |
|
|
|
|
述語 |
語根 |
品詞 |
活用 |
態 |
数 |
人称 |
意味 |
|
|
|
|
upaparikkhanti; |
upa-pari-īkṣ |
動 |
現 |
能 |
複 |
三 |
観察する、考察する |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
……まさにそのように、比丘たちよ、憶持された法の意味を考察する有情たち、それらは少なく、 |
|
|
|
メモ |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
・dhātaは「満足した、充足した」であるため、異版を採用した。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
329-2. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
atha kho eteva sattā bahutarā ye dhātānaṃ dhammānaṃ atthaṃ na
upaparikkhanti. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
atha kho eteva sattā
bahutarā ye dhātānaṃ dhammānaṃ atthaṃ na upaparikkhanti. (326-2, 329-1.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
しかして憶持された法の意味を考察しない有情たち、それらこそがより多いのです…… |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
330-1. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
330. … Evamevaṃ kho, bhikkhave, appakā te sattā ye atthamaññāya
dhammamaññāya dhammānudhammaṃ paṭipajjanti; |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
… Evamevaṃ kho,
bhikkhave, appakā te sattā ye (322-3.) |
|
|
|
|
attham |
|
名 |
a |
男中 |
単 |
対 |
義、意味 |
|
|
|
|
述語 |
語根 |
品詞 |
活用 |
態 |
数 |
人称 |
意味 |
|
|
|
|
aññāya |
ā-jñā |
動 |
連 |
‐ |
‐ |
‐ |
よく知る |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
dhammam |
dhṛ |
名 |
a |
男中 |
単 |
対 |
法 |
|
|
|
|
aññāya |
同上 |
|
|
|
|
dhamma |
dhṛ |
名 |
a |
男中 |
依(属) |
法 |
|
|
|
|
anudhammaṃ |
anu-dhṛ |
名 |
a |
中 |
単 |
対 |
随法 |
|
|
|
|
述語 |
語根 |
品詞 |
活用 |
態 |
数 |
人称 |
意味 |
|
|
|
|
paṭipajjanti; |
prati-pad |
動 |
現 |
能 |
複 |
三 |
向かって歩く |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
……まさにそのように、比丘たちよ、義を知り、法を知って法の随法を行道する有情たち、それらは少なく、 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
330-2. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
atha kho eteva sattā bahutarā ye atthamaññāya dhammamaññāya
dhammānudhammaṃ na paṭipajjanti. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
atha kho eteva sattā
bahutarā ye atthamaññāya dhammamaññāya dhammānudhammaṃ na paṭipajjanti.
(326-2, 330-1.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
しかして義を知り、法を知っても、法の随法を行道しない有情たち、それらこそがより多いのです…… |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
331-1. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
331. … Evamevaṃ kho, bhikkhave, appakā te sattā ye
saṃvejaniyesu ṭhānesu saṃvijjanti; |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
… Evamevaṃ kho,
bhikkhave, appakā te sattā ye (322-3.) |
|
|
|
|
saṃvejaniyesu |
saṃ-vij |
未分 |
a |
中 |
複 |
処 |
驚怖されるべき |
|
|
|
|
ṭhānesu |
sthā |
名 |
a |
中 |
複 |
処 |
場所、状態、理由、道理 |
|
|
|
|
述語 |
語根 |
品詞 |
活用 |
態 |
数 |
人称 |
意味 |
|
|
|
|
saṃvijjanti; |
saṃ-vij |
動 |
現 |
能 |
複 |
三 |
驚怖する、宗教心を起こす |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
……まさにそのように、比丘たちよ、畏怖されるべき事柄に畏怖する有情たち、それらは少なく、 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
331-2. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
atha kho eteva sattā bahutarā ye saṃvejaniyesu ṭhānesu na
saṃvijjanti. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
atha kho eteva sattā
bahutarā ye saṃvejaniyesu ṭhānesu na saṃvijjanti. (326-2, 331-1.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
しかして畏怖されるべき事柄に畏怖しない有情たち、それらこそがより多いのです…… |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
332-1. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
332. … Evamevaṃ kho, bhikkhave, appakā te sattā ye saṃviggā
yoniso padahanti; |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
… Evamevaṃ kho,
bhikkhave, appakā te sattā ye (322-3.) |
|
|
|
|
saṃviggā |
saṃ-vij |
過分 |
a |
男 |
複 |
主 |
驚怖した、宗教心をおこした |
|
|
|
|
yoniso |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
根本より、如理に |
|
|
|
|
述語 |
語根 |
品詞 |
活用 |
態 |
数 |
人称 |
意味 |
|
|
|
|
padahanti; |
pra-dhā |
動 |
現 |
能 |
複 |
三 |
努力する、励む |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
……まさにそのように、比丘たちよ、畏怖して如理に励む有情たち、それらは少なく、 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
332-2. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
atha kho eteva sattā bahutarā ye saṃviggā yoniso na padahanti. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
atha kho eteva sattā
bahutarā ye saṃviggā yoniso na padahanti. (326-2, 332-1.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
しかして畏怖して如理に励まない有情たち、それらこそがより多いのです…… |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
333-1. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
333. … Evamevaṃ kho, bhikkhave, appakā te sattā ye
vavassaggārammaṇaṃ karitvā labhanti samādhiṃ [cittassa samādhiṃ (sī.)]
labhanti cittassekaggataṃ [cittassekaggaṃ (sī.)]; |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
… Evamevaṃ kho,
bhikkhave, appakā te sattā ye (322-3.) |
|
|
|
|
vavassagga |
vi-ava-sṛj |
名 |
a |
男 |
持 |
捨離、発勤 |
|
|
|
|
ārammaṇaṃ |
|
名 |
a |
中 |
単 |
対 |
所縁、対象 |
|
|
|
|
述語 |
語根 |
品詞 |
活用 |
態 |
数 |
人称 |
意味 |
|
|
|
|
karitvā |
kṛ |
動 |
連 |
‐ |
‐ |
‐ |
なす |
|
|
|
|
labhanti |
labh |
動 |
現 |
能 |
複 |
三 |
得る |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
samādhiṃ |
saṃ-ā-dhā |
名 |
i |
男 |
単 |
対 |
定、三昧、精神集中 |
|
|
|
|
述語 |
語根 |
品詞 |
活用 |
態 |
数 |
人称 |
意味 |
|
|
|
|
labhanti |
labh |
動 |
現 |
能 |
複 |
三 |
得る |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
cittassa |
cit |
名 |
a |
中 |
単 |
属 |
心 |
|
|
|
|
ekaggataṃ; |
|
名 |
ā |
女 |
単 |
対 |
一境性 |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
……まさにそのように、比丘たちよ、捨離を所縁となし、三昧を得、心一境性を得る有情たち、それらは少なく、 |
|
|
|
メモ |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
・vavassagga、水野、雲井辞書には「捨離、発勤」とあるが、この両者では大分意味が異なる。いずれの辞書にもārammaṇaとの複合の場合を「発勤の所縁」としており、またPTS辞書は"letting
go," i. e. starting on something, endeavouring, resolutionと「発勤」の語義だけをのせている。しかしここでは『南伝』、『原始』に同じく「捨離」で取ってみた。これは『註』のvavassaggo vuccati nibbānaṃという説明によってのことである。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
333-2. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
atha kho eteva sattā bahutarā ye vavassaggārammaṇaṃ karitvā na
labhanti samādhiṃ na labhanti cittassekaggataṃ. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
atha kho eteva sattā
bahutarā ye vavassaggārammaṇaṃ karitvā na labhanti samādhiṃ na labhanti
cittassekaggataṃ. (326-2, 333-1.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
しかして捨離を所縁となすとも、三昧を得ず、心一境性を得ない有情たち、それらこそがより多いのです…… |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
334-1. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
334. … Evamevaṃ kho, bhikkhave, appakā te sattā ye
annaggarasaggānaṃ lābhino; |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
… Evamevaṃ kho,
bhikkhave, appakā te sattā ye (322-3.) |
|
|
|
|
anna |
|
名 |
a |
中 |
依(属) |
食べ物 |
|
|
|
|
agga |
|
形 |
a |
‐ |
相 |
最上 |
|
|
|
|
rasa |
|
名 |
a |
男 |
依(属) |
味、汁、作用、実質 |
|
|
|
|
aggānaṃ |
|
形 |
a |
中 |
複 |
属 |
最上 |
|
|
|
|
lābhino; |
labh |
形 |
in |
男 |
複 |
主 |
利得者 |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
……まさにそのように、比丘たちよ、最上の食物、最上の味の利得者たる有情たち、それらは少なく、 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
334-2. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
atha kho eteva sattā bahutarā ye annaggarasaggānaṃ na lābhino,
uñchena kapālābhatena yāpenti. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
atha kho eteva sattā
bahutarā ye annaggarasaggānaṃ na lābhino, (326-2, 334-1.) |
|
|
|
|
uñchena |
uñch |
名 |
ā |
女(男中) |
単 |
具 |
落ち穂 |
|
|
|
|
kapāla |
|
名 |
a |
中 |
依(具) |
鉢、亀甲、頭蓋 |
|
|
|
|
ābhatena |
ā-bhṛ |
過分 |
a |
男中 |
単 |
具 |
運ばれた、持ち来たった |
|
|
|
|
述語 |
語根 |
品詞 |
活用 |
態 |
数 |
人称 |
意味 |
|
|
|
|
yāpenti. |
yā 使 |
動 |
現 |
能 |
複 |
三 |
行かせる、存続させる、生存させる |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
しかして最上の食物、最上の味の利得者たらず、落ち穂や鉢で運ばれたものによって生き長らえる有情たち、それらこそがより多いのです…… |
|
|
|
メモ |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
・kapālābhatenaを『南伝』、『原始』は乞求の意味と取っているが、落ち穂とペアである事から、あるいはこれは食後の食器に付着した食べ屑や残飯という意味ではあるまいか。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
335-1. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
335. … Evamevaṃ kho, bhikkhave, appakā te sattā ye attharasassa
dhammarasassa vimuttirasassa lābhino; |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
… Evamevaṃ kho,
bhikkhave, appakā te sattā ye (322-3.) |
|
|
|
|
attha |
|
名 |
a |
男中 |
依(属) |
義 |
|
|
|
|
rasassa |
|
名 |
a |
男 |
単 |
属 |
味、汁、作用、実質 |
|
|
|
|
dhamma |
dhṛ |
名 |
a |
男中 |
依(属) |
法 |
|
|
|
|
rasassa |
|
名 |
a |
男 |
単 |
属 |
味、汁、作用、実質 |
|
|
|
|
vimutti |
vi-muc 受 |
名 |
i |
女 |
依(属) |
解脱 |
|
|
|
|
rasassa |
|
名 |
a |
男 |
単 |
属 |
味、汁、作用、実質 |
|
|
|
|
lābhino; |
labh |
形 |
in |
男 |
複 |
主 |
利得者 |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
……まさにそのように、比丘たちよ、義の味わい、法の味わい、解脱の味わいの利得者たる有情たち、それらは少なく、 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
335-2. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
atha kho eteva sattā bahutarā ye attharasassa dhammarasassa
vimuttirasassa na lābhino. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
atha kho eteva sattā
bahutarā ye attharasassa dhammarasassa vimuttirasassa na lābhino. (326-2,
335-1.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
しかして義の味わい、法の味わい、解脱の味わいの利得者たらぬ有情たち、それらこそがより多いのです。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
335-3. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tasmātiha, bhikkhave, evaṃ sikkhitabbaṃ – |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
Tasmā |
|
代 |
代的 |
中 |
単 |
奪 |
それ、彼 |
|
|
|
|
iha, |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
ここに、この世で、いま、さて |
|
|
|
|
bhikkhave, |
bhikṣ |
名 |
u |
男 |
複 |
呼 |
比丘 |
|
|
|
|
evaṃ |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
このように、かくの如き |
|
|
|
|
sikkhitabbaṃ – |
śak 意 |
未分 |
a |
中 |
単 |
主 |
学ばれるべき |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
それゆえここに、比丘たちよ、このように学ばれるべきです。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
335-4. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
attharasassa dhammarasassa vimuttirasassa lābhino
bhavissāmāti. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
attharasassa
dhammarasassa vimuttirasassa lābhino (335-1.) |
|
|
|
|
述語 |
語根 |
品詞 |
活用 |
態 |
数 |
人称 |
意味 |
|
|
|
|
bhavissāmā |
bhū |
動 |
未 |
能 |
複 |
一 |
ある、なる |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
ti. |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
と、といって、かく、このように、ゆえに |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
『我々は義の味わい、法の味わい、解脱の味わいの利得者たちとなろう』と。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
335-5. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Evañhi vo, bhikkhave, sikkhitabbanti. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
Evañ |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
このように、かくの如き |
|
|
|
|
hi |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
じつに、なぜなら |
|
|
|
|
vo, |
|
代 |
代的 |
‐ |
複 |
具 |
あなたたち |
|
|
|
|
bhikkhave, |
bhikṣ |
名 |
u |
男 |
複 |
呼 |
比丘 |
|
|
|
|
sikkhitabban |
śak 意 |
未分 |
a |
中 |
単 |
主 |
学ばれるべき |
|
|
|
|
ti. |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
と、といって、かく、このように、ゆえに |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
比丘たちよ、あなたがたによって、このように学ばれるべきです」 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
336-1. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
336-338. ‘‘Seyyathāpi, bhikkhave, appamattakaṃ imasmiṃ
jambudīpe ārāmarāmaṇeyyakaṃ vanarāmaṇeyyakaṃ bhūmirāmaṇeyyakaṃ
pokkharaṇirāmaṇeyyakaṃ; |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
‘‘Seyyathāpi,
bhikkhave, appamattakaṃ imasmiṃ jambudīpe ārāmarāmaṇeyyakaṃ vanarāmaṇeyyakaṃ
bhūmirāmaṇeyyakaṃ pokkharaṇirāmaṇeyyakaṃ; (322-1.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
「たとえば比丘たちよ、この閻浮提においては、美しい園、美しい林、美しい地、美しい蓮池は少なく、 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
336-2. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
atha kho etadeva bahutaraṃ yadidaṃ ukkūlavikūlaṃ nadīviduggaṃ
khāṇukaṇṭakaṭṭhānaṃ pabbatavisamaṃ. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
atha |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
ときに、また、そこに |
|
|
|
|
kho |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
じつに、たしかに |
|
|
|
|
etad |
|
代 |
代的 |
中 |
単 |
主 |
これ |
|
|
|
|
eva |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
まさに、のみ、じつに |
|
|
|
|
bahutaraṃ |
|
形 |
a |
中 |
単 |
主 |
より多い |
|
|
|
|
yadidaṃ |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
すなわち |
|
|
|
|
ukkūla |
|
形 |
a |
‐ |
相 |
上り坂 |
|
|
|
|
vikūlaṃ |
|
形 |
a |
中 |
単 |
主 |
緩やかな傾斜の、定置の |
|
|
|
|
nadī |
|
名 |
ī |
女 |
単 |
主 |
川 |
|
|
|
|
viduggaṃ |
vi-dur-gam |
名形 |
a |
男(中) |
単 |
主 |
難路、険路 |
|
|
|
|
khāṇu |
|
名 |
u |
男 |
有(相) |
株、杭 |
|
|
|
|
kaṇṭaka |
|
名 |
a |
男 |
持 |
棘、障碍 |
|
|
|
|
ṭhānaṃ |
sthā |
名 |
a |
中 |
単 |
主 |
場所、状態、理由、道理 |
|
|
|
|
pabbata |
|
名 |
a |
男 |
持 |
山 |
|
|
|
|
visamaṃ; |
|
名形 |
a |
中 |
単 |
主 |
不等の、不正の |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
しかして、これこそがより多いものです。すなわち、上り坂、下り坂、川、難路、杭や棘のある場所、平らかでない山が。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
336-3. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Evamevaṃ kho, bhikkhave, appakā te sattā ye manussā cutā
manussesu paccājāyanti, atha kho eteva sattā bahutarā ye manussā cutā niraye
paccājāyanti…pe… |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
Evamevaṃ kho,
bhikkhave, appakā te sattā ye manussā cutā manussesu
paccājāyanti, atha kho eteva sattā bahutarā ye manussā cutā niraye paccājāyanti…pe…
(322-3.) |
|
|
|
|
manussā |
|
名 |
a |
男 |
単 |
奪 |
人、男 |
|
|
|
|
cutā |
cyu |
過分 |
a |
男 |
複 |
主 |
死んだ |
|
|
|
|
manussesu |
|
名 |
a |
男 |
複 |
処 |
人間 |
|
|
|
|
述語 |
語根 |
品詞 |
活用 |
態 |
数 |
人称 |
意味 |
|
|
|
|
paccājāyanti, |
prati-ā-jan 受 |
動 |
現 |
能 |
複 |
三 |
再生する |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
niraye |
|
名 |
a |
男 |
単 |
処 |
地獄 |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
まさにそのように、比丘たちよ、人から死没し人間界へ生まれかわる有情たち、それらは少なく、しかして人から死没し地獄へ生まれかわる有情たち、それらこそがより多いのです…… |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
337-1. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
tiracchānayoniyā paccājāyanti…pe… |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
tiracchāna |
|
名 |
a |
男 |
依(属) |
畜生、傍行 |
|
|
|
|
yoniyā |
|
名 |
i |
女 |
単 |
処 |
胎、生、起源 →畜生界 |
|
|
|
|
述語 |
語根 |
品詞 |
活用 |
態 |
数 |
人称 |
意味 |
|
|
|
|
paccājāyanti…pe… |
prati-ā-jan 受 |
動 |
現 |
能 |
複 |
三 |
再生する |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
……畜生界へ生まれかわる…… |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
338-1. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
pettivisaye paccājāyanti’’. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
petti |
pra-i |
名形 |
i |
男 |
依(属) |
餓鬼、亡者、死霊 |
|
|
|
|
visaye |
viṣ |
名 |
a |
男 |
単 |
処 |
境域、対境 |
|
|
|
|
述語 |
語根 |
品詞 |
活用 |
態 |
数 |
人称 |
意味 |
|
|
|
|
paccājāyanti’’. |
prati-ā-jan 受 |
動 |
現 |
能 |
複 |
三 |
再生する |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
……餓鬼界へ生まれかわる…… |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
339-1. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
339-341. … Evamevaṃ kho, bhikkhave, appakā te sattā ye manussā
cutā devesu paccājāyanti; |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
… Evamevaṃ kho,
bhikkhave, appakā te sattā ye manussā cutā devesu paccājāyanti; (336-3.) |
|
|
|
|
devesu |
|
名 |
a |
男 |
複 |
処 |
天、神 |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
……まさにそのように、比丘たちよ、人から死没し天界へ生まれかわる有情たち、それらは少なく、 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
339-2. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
atha kho eteva sattā bahutarā ye manussā cutā niraye
paccājāyanti… |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
atha kho eteva sattā
bahutarā ye manussā cutā niraye paccājāyanti… (336-3.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
しかして人から死没し地獄へ生まれかわる有情たち、それらこそがより多いのです…… |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
340-1. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
tiracchānayoniyā paccājāyanti… |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
tiracchānayoniyā
paccājāyanti… (337-1.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
……畜生界へ生まれかわる…… |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
341-1. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
pettivisaye paccājāyanti. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
pettivisaye
paccājāyanti. (338-1.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
……餓鬼界へ生まれかわる…… |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
342-1. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
342-344. … Evamevaṃ kho, bhikkhave, appakā te sattā ye devā
cutā devesu paccājāyanti; |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
… Evamevaṃ kho,
bhikkhave, appakā te sattā ye devā cutā devesu paccājāyanti; (339-1.) |
|
|
|
|
devā |
|
名 |
a |
男 |
単 |
奪 |
天、神 |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
……まさにそのように、比丘たちよ、天から死没し天界へ生まれかわる有情たち、それらは少なく、 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
342-2. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
atha kho eteva sattā bahutarā ye devā cutā niraye
paccājāyanti… |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
atha kho eteva sattā
bahutarā ye devā cutā niraye paccājāyanti… (336-3, 342-1.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
しかして天から死没し地獄へ生まれかわる有情たち、それらこそがより多いのです…… |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
343-1. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
tiracchānayoniyā paccājāyanti… |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
tiracchānayoniyā
paccājāyanti… (337-1.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
……畜生界へ生まれかわる…… |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
344-1. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
pettivisaye paccājāyanti. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
pettivisaye
paccājāyanti. (338-1.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
……餓鬼界へ生まれかわる…… |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
345-1. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
345-347. … Evamevaṃ kho, bhikkhave, appakā te sattā ye devā
cutā manussesu paccājāyanti; |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
… Evamevaṃ kho,
bhikkhave, appakā te sattā ye devā cutā manussesu paccājāyanti; (336-3,
339-1.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
……まさにそのように、比丘たちよ、天から死没し人間界へ生まれかわる有情たち、それらは少なく、 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
345-2. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
atha kho eteva sattā bahutarā ye devā cutā niraye
paccājāyanti… |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
atha kho eteva sattā
bahutarā ye devā cutā niraye paccājāyanti… (342-2.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
しかして天から死没し地獄へ生まれかわる有情たち、それらこそがより多いのです…… |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
346-1. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
tiracchānayoniyā paccājāyanti… |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
tiracchānayoniyā
paccājāyanti… (337-1.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
……畜生界へ生まれかわる…… |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
347-1. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
pettivisaye paccājāyanti. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
pettivisaye
paccājāyanti. (338-1.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
……餓鬼界へ生まれかわる…… |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
348-1. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
348-350. … Evamevaṃ kho, bhikkhave, appakā te sattā ye nirayā
cutā manussesu paccājāyanti; |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
… Evamevaṃ kho,
bhikkhave, appakā te sattā ye nirayā cutā manussesu paccājāyanti; (336-3.) |
|
|
|
|
nirayā |
|
名 |
a |
男 |
単 |
奪 |
地獄 |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
……まさにそのように、比丘たちよ、地獄から死没し人間界へ生まれかわる有情たち、それらは少なく、 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
348-2. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
atha kho eteva sattā bahutarā ye nirayā cutā niraye
paccājāyanti… |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
atha kho eteva sattā
bahutarā ye nirayā cutā niraye paccājāyanti… (336-3, 348-1.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
しかして地獄から死没し地獄へ生まれかわる有情たち、それらこそがより多いのです…… |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
349-1. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
tiracchānayoniyā paccājāyanti… |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
tiracchānayoniyā
paccājāyanti… (337-1.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
……畜生界へ生まれかわる…… |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
350-1. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
pettivisaye paccājāyanti. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
pettivisaye
paccājāyanti. (338-1.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
……餓鬼界へ生まれかわる…… |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
351-1. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
351-353. … Evamevaṃ kho, bhikkhave, appakā te sattā ye nirayā
cutā devesu paccājāyanti; |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
… Evamevaṃ kho,
bhikkhave, appakā te sattā ye nirayā cutā devesu paccājāyanti; (339-1,
348-1.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
……まさにそのように、比丘たちよ、地獄から死没し天界へ生まれかわる有情たち、それらは少なく、 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
351-2. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
atha kho eteva sattā bahutarā ye nirayā cutā niraye
paccājāyanti… |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
atha kho eteva sattā
bahutarā ye nirayā cutā niraye paccājāyanti… (348-2.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
しかして地獄から死没し地獄へ生まれかわる有情たち、それらこそがより多いのです…… |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
352-1. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
tiracchānayoniyā paccājāyanti… |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
tiracchānayoniyā
paccājāyanti… (337-1.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
……畜生界へ生まれかわる…… |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
353-1. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
pettivisaye paccājāyanti. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
pettivisaye
paccājāyanti. (338-1.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
……餓鬼界へ生まれかわる…… |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
354-1. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
354-356. … Evamevaṃ kho, bhikkhave, appakā te sattā ye
tiracchānayoniyā cutā manussesu paccājāyanti; |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
… Evamevaṃ kho,
bhikkhave, appakā te sattā ye tiracchānayoniyā cutā manussesu paccājāyanti; (336-3.) |
|
|
|
|
tiracchāna |
|
名 |
a |
男 |
依(属) |
畜生、傍行 |
|
|
|
|
yoniyā |
|
名 |
i |
女 |
単 |
奪 |
胎、生、起源 →畜生界 |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
……まさにそのように、比丘たちよ、畜生界から死没し人間界へ生まれかわる有情たち、それらは少なく、 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
354-2. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
atha kho eteva sattā bahutarā ye tiracchānayoniyā cutā niraye
paccājāyanti… |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
atha kho eteva sattā
bahutarā ye tiracchānayoniyā cutā niraye paccājāyanti… (336-3, 354-1.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
しかして畜生界から死没し地獄へ生まれかわる有情たち、それらこそがより多いのです…… |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
355-1. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
tiracchānayoniyā paccājāyanti… |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
tiracchānayoniyā
paccājāyanti… (337-1.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
……畜生界へ生まれかわる…… |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
356-1. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
pettivisaye paccājāyanti. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
pettivisaye
paccājāyanti. (338-1.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
……餓鬼界へ生まれかわる…… |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
357-1. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
357-359. … Evamevaṃ kho, bhikkhave, appakā te sattā ye
tiracchānayoniyā cutā devesu paccājāyanti; |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
… Evamevaṃ kho,
bhikkhave, appakā te sattā ye tiracchānayoniyā cutā devesu paccājāyanti;
(339-1, 354-1.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
……まさにそのように、比丘たちよ、畜生界から死没し天界へ生まれかわる有情たち、それらは少なく、 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
357-2. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
atha kho eteva sattā bahutarā ye tiracchānayoniyā cutā niraye
paccājāyanti… |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
atha kho eteva sattā
bahutarā ye tiracchānayoniyā cutā niraye paccājāyanti… (354-2.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
しかして畜生界から死没し地獄へ生まれかわる有情たち、それらこそがより多いのです…… |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
358-1. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
tiracchānayoniyā paccājāyanti… |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
tiracchānayoniyā
paccājāyanti… (337-1.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
……畜生界へ生まれかわる…… |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
359-1. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
pettivisaye paccājāyanti. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
pettivisaye
paccājāyanti. (338-1.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
……餓鬼界へ生まれかわる…… |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
360-1. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
360-362. … Evamevaṃ kho, bhikkhave, appakā te sattā ye
pettivisayā cutā manussesu paccājāyanti; |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
… Evamevaṃ kho,
bhikkhave, appakā te sattā ye pettivisayā cutā manussesu paccājāyanti; (336-3.) |
|
|
|
|
petti |
pra-i |
名形 |
i |
男 |
依(属) |
餓鬼、亡者、死霊 |
|
|
|
|
visayā |
viṣ |
名 |
a |
男 |
単 |
奪 |
境域、対境 |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
……まさにそのように、比丘たちよ、餓鬼界から死没し人間界へ生まれかわる有情たち、それらは少なく、 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
360-2. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
atha kho eteva sattā bahutarā ye pettivisayā cutā niraye
paccājāyanti… |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
atha kho eteva sattā
bahutarā ye pettivisayā cutā niraye paccājāyanti… (336-3, 360-1.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
しかして餓鬼界から死没し地獄へ生まれかわる有情たち、それらこそがより多いのです…… |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
361-1. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
tiracchānayoniyā paccājāyanti… |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
tiracchānayoniyā
paccājāyanti… (337-1.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
……畜生界へ生まれかわる…… |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
362-1. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
pettivisaye paccājāyanti. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
pettivisaye
paccājāyanti. (338-1.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
……餓鬼界へ生まれかわる…… |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
363-1. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
363-365. … Evamevaṃ kho, bhikkhave, appakā te sattā ye
pettivisayā cutā devesu paccājāyanti; |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
… Evamevaṃ kho,
bhikkhave, appakā te sattā ye pettivisayā cutā devesu paccājāyanti; (339-1,
360-1.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
……まさにそのように、比丘たちよ、餓鬼界から死没し天界へ生まれかわる有情たち、それらは少なく、 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
363-2. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
atha kho eteva sattā bahutarā ye pettivisayā cutā niraye
paccājāyanti… |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
atha kho eteva sattā
bahutarā ye pettivisayā cutā niraye paccājāyanti… (360-2.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
しかして餓鬼界から死没し地獄へ生まれかわる有情たち、それらこそがより多いのです…… |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
364-1. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
tiracchānayoniyā paccājāyanti… |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
tiracchānayoniyā
paccājāyanti… (337-1.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
……畜生界へ生まれかわる…… |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
365-1. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
pettivisaye paccājāyanti. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
pettivisaye
paccājāyanti. (338-1.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
……餓鬼界へ生まれかわる〔有情たち、それらこそがより多いのです〕」 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Vaggo catuttho. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
Vaggo |
|
名 |
a |
男 |
単 |
主 |
章、品 |
|
|
|
|
catuttho. |
|
形 |
a |
男 |
単 |
主 |
第四の |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
第四節。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Jambudīpapeyyālo niṭṭhito. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
Jambudīpa |
|
名 |
a |
男 |
依(属) |
閻浮提、南贍部洲、インド |
|
|
|
|
peyyālo |
|
名 |
a |
中(男) |
単 |
主 |
略、中略 |
|
|
|
|
niṭṭhito. |
nih-sthā |
過分 |
a |
男 |
単 |
主 |
完了した、終わった |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
〔すなわち〕「閻浮提略〔の節〕」おわり。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Ekadhammapāḷi soḷasamo. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
Eka |
|
数 |
代的 |
‐ |
帯 |
一、とある |
|
|
|
|
dhamma |
dhṛ |
名 |
a |
男中 |
持 |
法 |
|
|
|
|
pāḷi |
|
名 |
i |
女 |
単 |
主 |
聖典、線 |
|
|
|
|
soḷasamo. |
|
形 |
a |
男 |
単 |
主 |
十六 |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
〔『増支部』「一集」〕第十六〔品〕、「一法〔品〕」なる聖典〔おわり〕。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
←前へ トップへ 次へ→ |