|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
←前へ トップへ 次へ→ |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
3. Chandasamādhisuttaṃ |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
Chanda |
|
名 |
a |
男 |
依(具) |
欲、志欲、意欲 |
|
|
|
|
samādhi |
saṃ-ā-dhā |
名 |
i |
男 |
依(属) |
定、三昧、精神統一 |
|
|
|
|
suttaṃ |
sīv |
名 |
a |
中 |
単 |
主 |
経、糸 |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
「志欲三昧経」(『相応部』51-13) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
825-1. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
825. ‘‘Chandaṃ ce, bhikkhave, bhikkhu nissāya labhati samādhiṃ,
labhati cittassa ekaggataṃ – |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
‘‘Chandaṃ |
|
名 |
a |
男 |
単 |
対 |
欲、意欲、志欲 |
|
|
|
|
ce, |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
もし、たとえ |
|
|
|
|
bhikkhave, |
bhikṣ |
名 |
u |
男 |
複 |
呼 |
比丘 |
|
|
|
|
bhikkhu |
bhikṣ |
名 |
u |
男 |
単 |
主 |
比丘 |
|
|
|
|
述語 |
語根 |
品詞 |
活用 |
態 |
数 |
人称 |
意味 |
|
|
|
|
nissāya |
ni-śri |
動 |
連 |
‐ |
‐ |
‐ |
依って、依止して、〜のために、近くに |
|
|
|
|
labhati |
labh |
動 |
現 |
能 |
単 |
三 |
得る |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
samādhiṃ, |
saṃ-ā-dhā |
名 |
i |
男 |
単 |
対 |
定、三昧、精神集中 |
|
|
|
|
labhati |
同上 |
|
|
|
|
cittassa |
cit |
名 |
a |
中 |
単 |
属 |
心 |
|
|
|
|
ekaggataṃ – |
|
名 |
ā |
女 |
単 |
対 |
一境性 |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
「比丘たちよ、もし比丘が志欲によって三昧を得、心一境性を得たならば、 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
825-2. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ayaṃ vuccati chandasamādhi. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
ayaṃ |
|
代 |
代的 |
男 |
単 |
主 |
これ |
|
|
|
|
述語 |
語根 |
品詞 |
活用 |
態 |
数 |
人称 |
意味 |
|
|
|
|
vuccati |
vac 受 |
動 |
現 |
能 |
単 |
三 |
いわれる |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
chanda |
|
名 |
a |
男 |
依(具) |
欲、志欲、意欲 |
|
|
|
|
samādhi. |
saṃ-ā-dhā |
名 |
i |
男 |
単 |
主 |
定、三昧、精神統一 |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
それが志欲三昧といわれます。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
825-3. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
So anuppannānaṃ pāpakānaṃ akusalānaṃ dhammānaṃ anuppādāya
chandaṃ janeti vāyamati vīriyaṃ ārabhati cittaṃ paggaṇhāti padahati. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
So |
|
代 |
代的 |
男 |
単 |
主 |
それ、彼 |
|
|
|
|
anuppannānaṃ |
an-ud-pad |
過分 |
a |
男中 |
複 |
属 |
未生の |
|
|
|
|
pāpakānaṃ |
|
形 |
a |
男中 |
複 |
属 |
悪しき |
|
|
|
|
akusalānaṃ |
|
形 |
a |
男中 |
複 |
属 |
不善の |
|
|
|
|
dhammānaṃ |
dhṛ |
名 |
a |
男中 |
複 |
属 |
法 |
|
|
|
|
anuppādāya |
an-ud-pad |
名 |
a |
男 |
単 |
与 |
不生 |
|
|
|
|
chandaṃ |
|
名 |
a |
男 |
単 |
対 |
欲、意欲、志欲 |
|
|
|
|
述語 |
語根 |
品詞 |
活用 |
態 |
数 |
人称 |
意味 |
|
|
|
|
janeti |
jan 使 |
動 |
現 |
能 |
単 |
三 |
生む、生ずる |
|
|
|
|
vāyamati |
vi-ā-yam |
動 |
現 |
能 |
単 |
三 |
努力する、励む |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
vīriyaṃ |
|
名 |
a |
中 |
単 |
対 |
精進 |
|
|
|
|
述語 |
語根 |
品詞 |
活用 |
態 |
数 |
人称 |
意味 |
|
|
|
|
ārabhati |
ā-rabh |
動 |
現 |
能 |
単 |
三 |
始める、励む |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
cittaṃ |
cit |
名 |
a |
中 |
単 |
対 |
心 |
|
|
|
|
述語 |
語根 |
品詞 |
活用 |
態 |
数 |
人称 |
意味 |
|
|
|
|
paggaṇhāti |
pra-grah |
動 |
現 |
能 |
単 |
三 |
さしのべる、策励する |
|
|
|
|
padahati. |
pra-dhā |
動 |
現 |
能 |
単 |
三 |
努力する、励む、精勤する |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
彼は、いまだ生じざる悪しき不善の諸法の不生起のため、志欲を生じて努力し、精進に励み、心を策励して精勤します。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
825-4. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Uppannānaṃ pāpakānaṃ akusalānaṃ dhammānaṃ pahānāya chandaṃ
janeti vāyamati vīriyaṃ ārabhati cittaṃ paggaṇhāti padahati. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
Uppannānaṃ |
ud-pad |
過分 |
a |
男中 |
複 |
属 |
生起した、発生した |
|
|
|
|
pāpakānaṃ akusalānaṃ
dhammānaṃ pahānāya chandaṃ
janeti vāyamati vīriyaṃ ārabhati cittaṃ paggaṇhāti padahati. (825-3.) |
|
|
|
|
pahānāya |
pra-hā |
名 |
a |
中 |
単 |
与 |
捨、断、捨断、捨離 |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
すでに生じた悪しき不善の諸法の捨断のため、志欲を生じて努力し、精進に励み、心を策励して精勤します。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
825-5. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Anuppannānaṃ kusalānaṃ dhammānaṃ uppādāya chandaṃ janeti
vāyamati vīriyaṃ ārabhati cittaṃ paggaṇhāti padahati. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
Anuppannānaṃ kusalānaṃ dhammānaṃ uppādāya chandaṃ janeti vāyamati
vīriyaṃ ārabhati cittaṃ paggaṇhāti padahati. (825-3.) |
|
|
|
|
kusalānaṃ |
|
形 |
a |
男中 |
複 |
属 |
善の |
|
|
|
|
uppādāya |
ud-pad |
名 |
a |
男 |
単 |
与 |
生起 |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
いまだ生じざる善き諸法の生起のため、志欲を生じて努力し、精進に励み、心を策励して精勤します。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
825-6. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Uppannānaṃ kusalānaṃ dhammānaṃ ṭhitiyā asammosāya bhiyyobhāvāya
vepullāya bhāvanāya pāripūriyā chandaṃ janeti vāyamati vīriyaṃ ārabhati
cittaṃ paggaṇhāti padahati. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
Uppannānaṃ kusalānaṃ
dhammānaṃ ṭhitiyā asammosāya bhiyyobhāvāya vepullāya
bhāvanāya pāripūriyā chandaṃ janeti vāyamati
vīriyaṃ ārabhati cittaṃ paggaṇhāti padahati. (825-4, 5.) |
|
|
|
|
ṭhitiyā |
sthā |
名 |
i |
女 |
単 |
与 |
住、止住、定立 |
|
|
|
|
asammosāya |
a-saṃ-muh |
名 |
a |
中 |
単 |
与 |
不妄、不惑乱 |
|
|
|
|
bhiyyo |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
さらに多く |
|
|
|
|
bhāvāya |
bhū |
名 |
a |
男 |
単 |
与 |
性質、状態 →増大 |
|
|
|
|
vepullāya |
|
名 |
a |
中 |
単 |
与 |
広大、方広 |
|
|
|
|
bhāvanāya |
bhū 使 |
名 |
ā |
女 |
単 |
属 |
修習 |
|
|
|
|
pāripūriyā |
pari-pūr |
名 |
ī |
女 |
単 |
与 |
完成、円満 |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
すでに生じた善き諸法の住立、不惑乱、増大、拡大、修習の完成のため、志欲を生じて努力し、精進に励み、心を策励して精勤します。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
825-7. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Ime vuccanti ‘padhānasaṅkhārā’ti. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
Ime |
|
代 |
代的 |
男 |
複 |
主 |
これら |
|
|
|
|
述語 |
語根 |
品詞 |
活用 |
態 |
数 |
人称 |
意味 |
|
|
|
|
vuccanti |
vac 受 |
動 |
現 |
能 |
複 |
三 |
いわれる |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
‘padhāna |
pra-dhā |
名 |
a |
中 |
依(具) |
努力、精勤 |
|
|
|
|
saṅkhārā’ |
saṃ-kṛ |
名 |
a |
男 |
複 |
主 |
行、為作、潜勢力、現象 |
|
|
|
|
ti. |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
と、といって、かく、このように、ゆえに |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
これらが、勤行といわれます。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
825-8. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Iti ayañca chando, ayañca chandasamādhi, ime ca padhānasaṅkhārā
– |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
Iti |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
と、といって、かく、このように、ゆえに |
|
|
|
|
ayañ |
|
代 |
代的 |
男 |
単 |
主 |
これ |
|
|
|
|
ca |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
と、また、そして、しかし |
|
|
|
|
chando, |
|
名 |
a |
男 |
単 |
主 |
欲、意欲、志欲 |
|
|
|
|
ayañ |
|
代 |
代的 |
男 |
単 |
主 |
これ |
|
|
|
|
ca |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
と、また、そして、しかし |
|
|
|
|
chanda |
|
名 |
a |
男 |
依(具) |
欲、志欲、意欲 |
|
|
|
|
samādhi, |
saṃ-ā-dhā |
名 |
i |
男 |
単 |
主 |
定、三昧、精神統一 |
|
|
|
|
ime |
|
代 |
代的 |
男 |
複 |
主 |
これら |
|
|
|
|
ca |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
と、また、そして、しかし |
|
|
|
|
padhāna |
pra-dhā |
名 |
a |
中 |
依(具) |
努力、精勤 |
|
|
|
|
saṅkhārā – |
saṃ-kṛ |
名 |
a |
男 |
複 |
主 |
行、為作、潜勢力、現象 |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
かくのごとくの、この志欲、この志欲三昧、これらの勤行、 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
825-9. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ayaṃ vuccati, bhikkhave,
‘chandasamādhippadhānasaṅkhārasamannāgato iddhipādo’’’. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
ayaṃ |
|
代 |
代的 |
男 |
単 |
主 |
これ |
|
|
|
|
述語 |
語根 |
品詞 |
活用 |
態 |
数 |
人称 |
意味 |
|
|
|
|
vuccati, |
vac 受 |
動 |
現 |
能 |
単 |
三 |
いわれる |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
bhikkhave, |
bhikṣ |
名 |
u |
男 |
複 |
呼 |
比丘 |
|
|
|
|
‘chanda |
|
名 |
a |
男 |
依(具) |
欲、志欲、意欲 |
|
|
|
|
samādhi |
saṃ-ā-dhā |
名 |
i |
男 |
相 |
定、三昧、精神統一 |
|
|
|
|
padhāna |
pra-dhā |
名 |
a |
中 |
依(具) |
努力、精勤 |
|
|
|
|
saṅkhāra |
saṃ-kṛ |
名 |
a |
男 |
依(具) |
行、為作、潜勢力、現象 |
|
|
|
|
samannāgato |
saṃ-anu-ā-gam |
過分 |
a |
男 |
単 |
主 |
具備した、具足の |
|
|
|
|
iddhi |
|
名 |
i |
女 |
依(属) |
神通、神変 |
|
|
|
|
pādo’’’. |
|
名 |
a |
男 |
単 |
主 |
足,麓、詩脚、貨幣の単位 →神足 |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
比丘たちよ、これが、志欲三昧勤行具足の神足といわれるのです。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
825-10. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
‘‘Vīriyaṃ ce, bhikkhave, bhikkhu nissāya labhati samādhiṃ,
labhati cittassa ekaggataṃ – |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
‘‘Vīriyaṃ |
|
名 |
a |
中 |
単 |
対 |
精進 |
|
|
|
|
ce, bhikkhave, bhikkhu
nissāya labhati samādhiṃ, labhati cittassa ekaggataṃ – (825-1.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
比丘たちよ、もし比丘が精進によって三昧を得、心一境性を得たならば、 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
825-11. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ayaṃ vuccati ‘vīriyasamādhi’. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
ayaṃ vuccati ‘vīriyasamādhi’. (825-2.) |
|
|
|
|
‘vīriya |
|
名 |
a |
中 |
依(具) |
精進 |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
それが精進三昧といわれます。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
825-12. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
So anuppannānaṃ…pe… |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
So anuppannānaṃ…pe…
(825-3.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
彼は、いまだ生じざる…… |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
825-13. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
uppannānaṃ kusalānaṃ dhammānaṃ ṭhitiyā asammosāya bhiyyobhāvāya
vepullāya bhāvanāya pāripūriyā chandaṃ janeti vāyamati vīriyaṃ ārabhati
cittaṃ paggaṇhāti padahati. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
uppannānaṃ kusalānaṃ
dhammānaṃ ṭhitiyā asammosāya bhiyyobhāvāya vepullāya bhāvanāya pāripūriyā
chandaṃ janeti vāyamati vīriyaṃ ārabhati cittaṃ paggaṇhāti padahati. (825-6.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
……すでに生じた善き諸法の住立、不惑乱、増大、拡大、修習の完成のため、志欲を生じて努力し、精進に励み、心を策励して精勤します。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
825-14. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Ime vuccanti ‘padhānasaṅkhārā’ti. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
Ime vuccanti
‘padhānasaṅkhārā’ti. (825-7.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
これらが、勤行といわれます。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
825-15. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Iti idañca vīriyaṃ, ayañca vīriyasamādhi, ime ca
padhānasaṅkhārā – |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
Iti idañca vīriyaṃ, ayañca vīriyasamādhi, ime ca padhānasaṅkhārā – (825-8.) |
|
|
|
|
idañ |
|
代 |
代的 |
中 |
単 |
主 |
これ |
|
|
|
|
vīriyaṃ, |
|
名 |
a |
中 |
単 |
主 |
精進 |
|
|
|
|
vīriya |
|
名 |
a |
中 |
依(具) |
精進 |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
かくのごとくの、この精進、この精進三昧、これらの勤行、 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
825-16. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ayaṃ vuccati, bhikkhave,
‘vīriyasamādhippadhānasaṅkhārasamannāgato iddhipādo’’’. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
ayaṃ vuccati,
bhikkhave, ‘vīriyasamādhippadhānasaṅkhārasamannāgato
iddhipādo’’’. (825-9.) |
|
|
|
|
‘vīriya |
|
名 |
a |
中 |
依(具) |
精進 |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
比丘たちよ、これが、精進三昧勤行具足の神足といわれるのです。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
825-17. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
‘‘Cittaṃ ce, bhikkhave, bhikkhu nissāya labhati samādhiṃ,
labhati cittassa ekaggataṃ – |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
‘‘Cittaṃ |
cit |
名 |
a |
中 |
単 |
対 |
心 |
|
|
|
|
ce, bhikkhave, bhikkhu
nissāya labhati samādhiṃ, labhati cittassa ekaggataṃ – (825-1.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
比丘たちよ、もし比丘が心によって三昧を得、心一境性を得たならば、 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
825-18. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ayaṃ vuccati ‘cittasamādhi’. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
ayaṃ vuccati ‘cittasamādhi’. (825-2.) |
|
|
|
|
‘citta |
cit |
名 |
a |
中 |
依(具) |
心 |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
それが心三昧といわれます。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
825-19. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
So anuppannānaṃ pāpakānaṃ…pe… |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
So anuppannānaṃ
pāpakānaṃ…pe… (825-3.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
彼は、いまだ生じざる悪しき…… |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
825-20. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
uppannānaṃ kusalānaṃ dhammānaṃ ṭhitiyā asammosāya bhiyyobhāvāya
vepullāya bhāvanāya pāripūriyā chandaṃ janeti vāyamati vīriyaṃ ārabhati
cittaṃ paggaṇhāti padahati. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
uppannānaṃ kusalānaṃ
dhammānaṃ ṭhitiyā asammosāya bhiyyobhāvāya vepullāya bhāvanāya pāripūriyā
chandaṃ janeti vāyamati vīriyaṃ ārabhati cittaṃ paggaṇhāti padahati. (825-6.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
……すでに生じた善き諸法の住立、不惑乱、増大、拡大、修習の完成のため、志欲を生じて努力し、精進に励み、心を策励して精勤します。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
825-21. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Ime vuccanti ‘padhānasaṅkhārā’ti. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
Ime vuccanti
‘padhānasaṅkhārā’ti. (825-7.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
これらが、勤行といわれます。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
825-22. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Iti idañca cittaṃ, ayañca cittasamādhi, ime ca padhānasaṅkhārā
– |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
Iti idañca cittaṃ, ayañca cittasamādhi, ime ca padhānasaṅkhārā – (825-8.) |
|
|
|
|
idañ |
|
代 |
代的 |
中 |
単 |
主 |
これ |
|
|
|
|
cittaṃ, |
cit |
名 |
a |
中 |
単 |
主 |
心 |
|
|
|
|
citta |
cit |
名 |
a |
中 |
依(具) |
心 |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
かくのごとくの、この心、この心三昧、これらの勤行、 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
825-23. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ayaṃ vuccati, bhikkhave,
‘cittasamādhippadhānasaṅkhārasamannāgato iddhipādo’’’. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
ayaṃ vuccati,
bhikkhave, ‘cittasamādhippadhānasaṅkhārasamannāgato
iddhipādo’’’. (825-9.) |
|
|
|
|
‘citta |
cit |
名 |
a |
中 |
依(具) |
心 |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
比丘たちよ、これが、心三昧勤行具足の神足といわれるのです。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
825-24. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
‘‘Vīmaṃsaṃ ce, bhikkhave, bhikkhu nissāya labhati samādhiṃ,
labhati cittassa ekaggataṃ – |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
‘‘Vīmaṃsaṃ |
man 意 |
名 |
ā |
女 |
単 |
対 |
観、観慧、思察、審察、思量、思惟 |
|
|
|
|
ce, bhikkhave, bhikkhu
nissāya labhati samādhiṃ, labhati cittassa ekaggataṃ – (825-1.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
比丘たちよ、もし比丘が思惟によって三昧を得、心一境性を得たならば、 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
825-25. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ayaṃ vuccati ‘vīmaṃsāsamādhi’. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
ayaṃ vuccati ‘vīmaṃsāsamādhi’. (825-2.) |
|
|
|
|
‘vīmaṃsā |
man 意 |
名 |
ā |
女 |
依(具) |
観、観慧、思察、審察、思量、思惟 |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
それが思惟三昧といわれます。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
825-26. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
So anuppannānaṃ pāpakānaṃ akusalānaṃ dhammānaṃ anuppādāya
chandaṃ janeti vāyamati vīriyaṃ ārabhati cittaṃ paggaṇhāti padahati…pe… |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
So anuppannānaṃ
pāpakānaṃ akusalānaṃ dhammānaṃ anuppādāya chandaṃ janeti vāyamati vīriyaṃ
ārabhati cittaṃ paggaṇhāti padahati…pe… (825-3.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
彼は、いまだ生じざる悪しき不善の諸法の不生起のため、志欲を生じて努力し、精進に励み、心を策励して精勤します…… |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
825-27. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
uppannānaṃ kusalānaṃ dhammānaṃ ṭhitiyā asammosāya bhiyyobhāvāya
vepullāya bhāvanāya pāripūriyā chandaṃ janeti vāyamati vīriyaṃ ārabhati
cittaṃ paggaṇhāti padahati. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
uppannānaṃ kusalānaṃ
dhammānaṃ ṭhitiyā asammosāya bhiyyobhāvāya vepullāya bhāvanāya pāripūriyā
chandaṃ janeti vāyamati vīriyaṃ ārabhati cittaṃ paggaṇhāti padahati. (825-6.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
……すでに生じた善き諸法の住立、不惑乱、増大、拡大、修習の完成のため、志欲を生じて努力し、精進に励み、心を策励して精勤します。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
825-28. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Ime vuccanti ‘padhānasaṅkhārā’ti. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
Ime vuccanti
‘padhānasaṅkhārā’ti. (825-7.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
これらが、勤行といわれます。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
825-29. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Iti ayañca vīmaṃsā, ayañca vīmaṃsāsamādhi, ime ca
padhānasaṅkhārā – |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
Iti ayañca vīmaṃsā, ayañca vīmaṃsāsamādhi, ime ca padhānasaṅkhārā – (825-8.) |
|
|
|
|
ayañ |
|
代 |
代的 |
女 |
単 |
主 |
これ |
|
|
|
|
vīmaṃsā, |
man 意 |
名 |
ā |
女 |
単 |
主 |
観、観慧、思察、審察、思量、思惟 |
|
|
|
|
vīmaṃsā |
man 意 |
名 |
ā |
女 |
依(具) |
観、観慧、思察、審察、思量、思惟 |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
かくのごとくの、この心、この思惟三昧、これらの勤行、 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
825-30. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ayaṃ vuccati, bhikkhave,
‘vīmaṃsāsamādhippadhānasaṅkhārasamannāgato iddhipādo’’’ti. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
ayaṃ vuccati,
bhikkhave, ‘vīmaṃsāsamādhippadhānasaṅkhārasamannāgato
iddhipādo’’’ (825-9.) |
|
|
|
|
‘vīmaṃsā |
man 意 |
名 |
ā |
女 |
依(具) |
観、観慧、思察、審察、思量、思惟 |
|
|
|
|
ti. |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
と、といって、かく、このように、ゆえに |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
比丘たちよ、これが、思惟三昧勤行具足の神足といわれるのです。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tatiyaṃ. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
Tatiyaṃ. |
|
形 |
a |
中 |
単 |
主 |
第三の |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
第三〔経〕。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
←前へ トップへ 次へ→ |