|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
←前へ トップへ 次へ→ |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
3. Maghadevasuttaṃ |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
Maghadeva |
|
名 |
a |
男 |
依(属) |
人名、マガデーヴァ |
|
|
|
|
suttaṃ |
sīv |
名 |
a |
中 |
単 |
主 |
経、糸 |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
「マガデーヴァ経」(『中部』83) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
308-1. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
308. Evaṃ me sutaṃ – |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
Evaṃ |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
このように、かくの如き |
|
|
|
|
me |
|
代 |
代的 |
‐ |
単 |
具 |
私 |
|
|
|
|
sutaṃ – |
śru |
名過分 |
a |
中 |
単 |
主 |
聞かれた |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
私はこのように聞いた。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
308-2. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ekaṃ samayaṃ bhagavā mithilāyaṃ viharati maghadevaambavane
[makhādevaambavane (sī. pī.), magghadevaambavane (ka.)]. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
ekaṃ |
|
数 |
代的 |
男 |
単 |
副対 |
一、とある |
|
|
|
|
samayaṃ |
saṃ-i |
名 |
a |
男 |
単 |
副対 |
時 |
|
|
|
|
bhagavā |
|
名 |
ant |
男 |
単 |
主 |
世尊 |
|
|
|
|
mithilāyaṃ |
|
名 |
ā |
女 |
単 |
処 |
地名、ミティラー |
|
|
|
|
述語 |
語根 |
品詞 |
活用 |
態 |
数 |
人称 |
意味 |
|
|
|
|
viharati |
vi-hṛ |
動 |
現 |
能 |
単 |
三 |
住する |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
maghadeva |
|
名 |
a |
男 |
依(属) |
人名、マガデーヴァ |
|
|
|
|
amba |
|
名 |
a |
男 |
依(属) |
マンゴー |
|
|
|
|
vane. |
|
名 |
a |
中 |
単 |
処 |
林 |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
あるとき世尊はミティラーの、マガデーヴァのマンゴー林に住しておられた。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
308-3. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Atha kho bhagavā aññatarasmiṃ padese sitaṃ pātvākāsi. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
Atha |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
ときに、また、そこに |
|
|
|
|
kho |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
じつに、たしかに |
|
|
|
|
bhagavā |
|
名 |
ant |
男 |
単 |
主 |
世尊 |
|
|
|
|
aññatarasmiṃ |
|
形 |
代的 |
男 |
単 |
処 |
随一の、とある |
|
|
|
|
padese |
pra-diś |
名 |
a |
男 |
単 |
処 |
場所、地方、国土 |
|
|
|
|
sitaṃ |
smi |
名過分 |
a |
中 |
単 |
対 |
微笑した |
|
|
|
|
述語 |
語根 |
品詞 |
活用 |
態 |
数 |
人称 |
意味 |
|
|
|
|
pātvākāsi. |
pātu-kṛ |
動 |
ア |
能 |
単 |
三 |
明らかにする、あらわす |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ときに世尊はとある場所で微笑をあらわされた。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
308-4. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Atha kho āyasmato ānandassa etadahosi – |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
Atha |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
ときに、また、そこに |
|
|
|
|
kho |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
じつに、たしかに |
|
|
|
|
āyasmato |
|
形 |
ant |
男 |
単 |
属 |
尊者、具寿 |
|
|
|
|
ānandassa |
ā-nand |
名 |
a |
男 |
単 |
属 |
人名、アーナンダ |
|
|
|
|
etad |
|
代 |
代的 |
中 |
単 |
主 |
これ |
|
|
|
|
述語 |
語根 |
品詞 |
活用 |
態 |
数 |
人称 |
意味 |
|
|
|
|
ahosi – |
bhū |
動 |
ア |
能 |
単 |
三 |
ある、なる |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
そこで尊者アーナンダにこの〔思いが〕おこった。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
308-5. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
‘‘ko nu kho hetu, ko paccayo bhagavato sitassa
pātukammāya? |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
‘‘ko |
|
代 |
代的 |
男 |
単 |
主 |
何、誰 |
|
|
|
|
nu |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
いったい、たぶん、〜かどうか、〜ではないか |
|
|
|
|
kho |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
じつに、たしかに |
|
|
|
|
hetu, |
hi |
名 |
u |
男 |
単 |
主 |
因、原因(属格に副対で「〜のゆえに」) |
|
|
|
|
ko |
|
代 |
代的 |
男 |
単 |
主 |
何、誰 |
|
|
|
|
paccayo |
prati-i |
名 |
a |
男 |
単 |
主 |
縁、資具 |
|
|
|
|
bhagavato |
|
名 |
ant |
男 |
単 |
属 |
世尊 |
|
|
|
|
sitassa |
smi |
名過分 |
a |
中 |
単 |
属 |
微笑した |
|
|
|
|
pātukammāya? |
pātu-kṛ |
名 |
a |
中 |
単 |
与 |
闡明、明らかにすること |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
「世尊の微笑のあらわれには、いかなる因、いかなる縁があるのであろうか。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
308-6. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Na akāraṇena tathāgatā sitaṃ pātukarontī’’ti. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
Na |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
ない |
|
|
|
|
akāraṇena |
|
形 |
a |
中 |
単 |
具 |
無因の、理由のない |
|
|
|
|
tathāgatā |
tathā-(ā-)gam |
名 |
a |
男 |
複 |
主 |
如来 |
|
|
|
|
sitaṃ |
smi |
名過分 |
a |
中 |
単 |
対 |
微笑した |
|
|
|
|
述語 |
語根 |
品詞 |
活用 |
態 |
数 |
人称 |
意味 |
|
|
|
|
pātukarontī’’ |
pātu-kṛ |
動 |
現 |
能 |
複 |
三 |
明らかにする、あらわす |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
ti. |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
と、といって、かく、このように、ゆえに |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
如来がたは、理由なくして微笑をあらわされない〔筈だ〕」と。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
308-7. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Atha kho āyasmā ānando ekaṃsaṃ cīvaraṃ katvā yena bhagavā
tenañjaliṃ paṇāmetvā bhagavantaṃ etadavoca – |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
Atha |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
ときに、また、そこに |
|
|
|
|
kho |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
じつに、たしかに |
|
|
|
|
āyasmā |
|
形 |
ant |
男 |
単 |
主 |
尊者、具寿 |
|
|
|
|
ānando |
ā-nand |
名 |
a |
男 |
単 |
主 |
人名、アーナンダ |
|
|
|
|
eka |
|
数 |
代的 |
‐ |
帯 |
一 |
|
|
|
|
aṃsaṃ |
|
名 |
a |
男 |
単 |
対 |
肩 |
|
|
|
|
cīvaraṃ |
|
名 |
a |
中 |
単 |
対 |
衣 |
|
|
|
|
述語 |
語根 |
品詞 |
活用 |
態 |
数 |
人称 |
意味 |
|
|
|
|
katvā |
kṛ |
動 |
連 |
‐ |
‐ |
‐ |
なす |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
yena |
|
代 |
代的 |
中 |
単 |
具 |
(関係代名詞、〜tenaで「〜の所に」) |
|
|
|
|
bhagavā |
|
名 |
ant |
男 |
単 |
主 |
世尊 |
|
|
|
|
tena |
|
代 |
代的 |
中 |
単 |
具 |
それ、彼、それによって、それゆえ |
|
|
|
|
añjaliṃ |
|
名 |
i |
男 |
単 |
対 |
合掌 |
|
|
|
|
述語 |
語根 |
品詞 |
活用 |
態 |
数 |
人称 |
意味 |
|
|
|
|
paṇāmetvā |
pra-nam 使 |
動 |
連 |
‐ |
‐ |
‐ |
向ける、差し出す |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
bhagavantaṃ |
|
名 |
ant |
男 |
単 |
対 |
世尊 |
|
|
|
|
etad |
|
代 |
代的 |
中 |
単 |
対 |
これ |
|
|
|
|
述語 |
語根 |
品詞 |
活用 |
態 |
数 |
人称 |
意味 |
|
|
|
|
avoca – |
vac |
動 |
ア |
能 |
単 |
三 |
いう |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
そこで尊者アーナンダは、衣を偏袒になし、世尊へ合掌を向けて、世尊へこういった。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
308-8. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
‘‘ko nu kho, bhante, hetu, ko paccayo bhagavato sitassa
pātukammāya? |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
‘‘ko nu kho, bhante, hetu, ko paccayo bhagavato
sitassa pātukammāya? (308-5.) |
|
|
|
|
bhante, |
bhū |
名現分 |
ant(特) |
男 |
単 |
呼 |
尊者よ、大徳よ |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
「尊者よ、世尊の微笑のあらわれには、いかなる因、いかなる縁があるのでしょうか。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
308-9. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Na akāraṇena tathāgatā sitaṃ pātukarontī’’ti. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
Na akāraṇena tathāgatā
sitaṃ pātukarontī’’ti. (308-6.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
如来がたは、理由なくして微笑をあらわされない〔筈です〕」と。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
308-10. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
‘‘Bhūtapubbaṃ, ānanda, imissāyeva mithilāyaṃ rājā ahosi
maghadevo nāma dhammiko dhammarājā dhamme ṭhito mahārājā; |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
‘‘Bhūta |
bhū |
過分 |
a |
‐ |
持 |
存在した |
|
|
|
|
pubbaṃ, |
|
形 |
代的 |
中 |
単 |
副対 |
過去の →往昔 |
|
|
|
|
ānanda, |
ā-nand |
名 |
a |
男 |
単 |
呼 |
人名、アーナンダ |
|
|
|
|
imissā |
|
代 |
代的 |
女 |
単 |
処 |
これ |
|
|
|
|
yeva |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
まさに、のみ、じつに |
|
|
|
|
mithilāyaṃ |
|
名 |
ā |
女 |
単 |
処 |
地名、ミティラー |
|
|
|
|
rājā |
|
名 |
an |
男 |
単 |
主 |
王 |
|
|
|
|
述語 |
語根 |
品詞 |
活用 |
態 |
数 |
人称 |
意味 |
|
|
|
|
ahosi |
bhū |
動 |
ア |
能 |
単 |
三 |
ある、なる |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
maghadevo |
|
名 |
a |
男 |
単 |
主 |
人名、マガデーヴァ |
|
|
|
|
nāma |
|
名 |
an |
中 |
単 |
副対 |
と、という名の、じつに |
|
|
|
|
dhammiko |
dhṛ |
名形 |
a |
男 |
単 |
主 |
如法の |
|
|
|
|
dhamma |
dhṛ |
名 |
a |
男中 |
依(属) |
法 |
|
|
|
|
rājā |
|
名 |
an |
男 |
単 |
主 |
王 |
|
|
|
|
dhamme |
dhṛ |
名 |
a |
男中 |
単 |
処 |
法 |
|
|
|
|
ṭhito |
sthā |
過分 |
a |
男 |
単 |
主 |
立った |
|
|
|
|
mahā |
|
形 |
ant |
‐ |
持 |
大きい |
|
|
|
|
rājā; |
|
名 |
an |
男 |
単 |
主 |
王 |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
「アーナンダよ、かつてこのマトゥラーに、マガデーヴァという名の王がいました。如法の法王、法に止住した大王でありました。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
308-11. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
dhammaṃ carati brāhmaṇagahapatikesu negamesu ceva jānapadesu
ca; |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
dhammaṃ |
dhṛ |
名 |
a |
男中 |
単 |
対 |
法 |
|
|
|
|
述語 |
語根 |
品詞 |
活用 |
態 |
数 |
人称 |
意味 |
|
|
|
|
carati |
car |
動 |
現 |
能 |
単 |
三 |
行ずる |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
brāhmaṇa |
bṛh |
名 |
a |
男 |
相 |
婆羅門 |
|
|
|
|
gahapatikesu |
|
形 |
a |
男 |
複 |
処 |
居士の |
|
|
|
|
negamesu |
|
名形 |
a |
男 |
複 |
処 |
町民 |
|
|
|
|
ca |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
と、また、そして、しかし |
|
|
|
|
eva |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
まさに、のみ、じつに |
|
|
|
|
jānapadesu |
|
形 |
a |
男 |
複 |
処 |
地方の、田舎の |
|
|
|
|
ca; |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
と、また、そして、しかし |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
彼は、婆羅門や居士たちに対し、町の者たちにも、地方の者たちにも、〔公平に〕法を行じました。 |
|
|
|
メモ |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
・『註』のsamaṃという説明によって補訳。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
308-12. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
uposathañca upavasati cātuddasiṃ pañcadasiṃ aṭṭhamiñca
pakkhassa. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
uposathañ |
upa-vas |
名 |
a |
男 |
単 |
対 |
布薩、斎戒 |
|
|
|
|
ca |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
と、また、そして、しかし |
|
|
|
|
述語 |
語根 |
品詞 |
活用 |
態 |
数 |
人称 |
意味 |
|
|
|
|
upavasati |
upa-vas |
動 |
現 |
能 |
単 |
三 |
近住する、布薩に入る |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
cātudasiṃ |
|
名 |
ī |
女 |
単 |
対 |
十四日 |
|
|
|
|
pañcadasiṃ |
|
名 |
ī |
女 |
単 |
対 |
十五日 |
|
|
|
|
aṭṭhamiñ |
|
名 |
ī |
女 |
単 |
対 |
八日 |
|
|
|
|
ca |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
と、また、そして、しかし |
|
|
|
|
pakkhassa. |
|
名 |
a |
男 |
単 |
属 |
翼、側、党、半月 |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
彼はまた、半月〔ごと〕の八日、十四日、十五日には布薩に入りました。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
308-13. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Atha kho, ānanda, rājā maghadevo bahūnaṃ vassānaṃ bahūnaṃ
vassasatānaṃ bahūnaṃ vassasahassānaṃ accayena kappakaṃ āmantesi – |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
Atha |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
ときに、また、そこに |
|
|
|
|
kho, |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
じつに、たしかに |
|
|
|
|
ānanda, |
ā-nand |
名 |
a |
男 |
単 |
呼 |
人名、アーナンダ |
|
|
|
|
rājā |
|
名 |
an |
男 |
単 |
主 |
王 |
|
|
|
|
maghadevo |
|
名 |
a |
男 |
単 |
主 |
人名、マガデーヴァ |
|
|
|
|
bahūnaṃ |
|
形 |
u |
男中 |
複 |
属 |
多く |
|
|
|
|
vassānaṃ |
|
名 |
a |
男中 |
複 |
属 |
雨、年 |
|
|
|
|
bahūnaṃ |
|
形 |
u |
中 |
複 |
属 |
多く |
|
|
|
|
vassa |
|
名 |
a |
男中 |
帯 |
雨、年 |
|
|
|
|
satānaṃ |
|
数 |
a |
中 |
複 |
属 |
百 |
|
|
|
|
bahūnaṃ |
|
形 |
u |
中 |
複 |
属 |
多く |
|
|
|
|
vassa |
|
名 |
a |
男中 |
帯 |
雨、年 |
|
|
|
|
sahassānaṃ |
|
数 |
a |
中 |
複 |
属 |
千 |
|
|
|
|
accayena |
ati-i |
名 |
a |
男 |
単 |
副具 |
死去、経過 |
|
|
|
|
kappakaṃ |
|
名 |
a |
男 |
単 |
対 |
理髪師 |
|
|
|
|
述語 |
語根 |
品詞 |
活用 |
態 |
数 |
人称 |
意味 |
|
|
|
|
āmantesi – |
|
動 |
ア |
能 |
単 |
三 |
呼びかける、話す、相談する |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ときにアーナンダよ、幾年、幾百年、幾千年が過ぎて、マガデーヴァ王は理髪師へ呼びかけました。 |
|
|
|
メモ |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
・この言い回しは「大譬喩経」【老人】などに出る。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
308-14. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
‘yadā me, samma kappaka, passeyyāsi sirasmiṃ palitāni jātāni,
atha me āroceyyāsī’ti. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
‘yadā |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
〜の時 |
|
|
|
|
me, |
|
代 |
代的 |
‐ |
単 |
属 |
私 |
|
|
|
|
samma |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
友よ |
|
|
|
|
kappaka, |
|
名 |
a |
男 |
単 |
呼 |
理髪師 |
|
|
|
|
述語 |
語根 |
品詞 |
活用 |
態 |
数 |
人称 |
意味 |
|
|
|
|
passeyyāsi |
paś |
動 |
願 |
能 |
単 |
二 |
見る |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
sirasmiṃ |
|
名 |
as |
男中 |
単 |
処 |
頭 |
|
|
|
|
palitāni |
|
形 |
a |
中 |
複 |
主 |
白髪の、灰色の |
|
|
|
|
jātāni, |
jan |
過分 |
a |
中 |
複 |
主 |
生じた |
|
|
|
|
atha |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
ときに、また、そこに |
|
|
|
|
me |
|
代 |
代的 |
‐ |
単 |
与 |
私 |
|
|
|
|
述語 |
語根 |
品詞 |
活用 |
態 |
数 |
人称 |
意味 |
|
|
|
|
āroceyyāsī’ |
ā-ruc |
動 |
願 |
能 |
単 |
二 |
告げる、述べる |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
ti. |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
と、といって、かく、このように、ゆえに |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
『友、理髪師よ、私の頭に白髪が生えているのを見た時は、私に教えて欲しい』と。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
308-15. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
‘Evaṃ, devā’ti kho, ānanda, kappako rañño maghadevassa
paccassosi. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
‘Evaṃ, |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
このように、かくの如き |
|
|
|
|
devā’ |
|
名 |
a |
男 |
単 |
呼 |
天、神、陛下 |
|
|
|
|
ti |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
と、といって、かく、このように、ゆえに |
|
|
|
|
kho, |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
じつに、たしかに |
|
|
|
|
ānanda, |
ā-nand |
名 |
a |
男 |
単 |
呼 |
人名、アーナンダ |
|
|
|
|
kappako |
|
名 |
a |
男 |
単 |
主 |
理髪師 |
|
|
|
|
rañño |
|
名 |
an |
男 |
単 |
与 |
王 |
|
|
|
|
maghadevassa |
|
名 |
a |
男 |
単 |
与 |
人名、マガデーヴァ |
|
|
|
|
述語 |
語根 |
品詞 |
活用 |
態 |
数 |
人称 |
意味 |
|
|
|
|
paccassosi. |
prati-śru |
動 |
ア |
能 |
単 |
三 |
応諾する、同意する、応える |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
アーナンダよ、理髪師は『そのように、陛下』とマガデーヴァ王へ応えました。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
308-16. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Addasā kho, ānanda, kappako bahūnaṃ vassānaṃ bahūnaṃ
vassasatānaṃ bahūnaṃ vassasahassānaṃ accayena rañño maghadevassa sirasmiṃ
palitāni jātāni. |
|
|
|
|
述語 |
語根 |
品詞 |
活用 |
態 |
数 |
人称 |
意味 |
|
|
|
|
Addasā |
dṛś |
動 |
ア |
能 |
単 |
三 |
見た |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
kho, |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
じつに、たしかに |
|
|
|
|
ānanda, |
ā-nand |
名 |
a |
男 |
単 |
呼 |
人名、アーナンダ |
|
|
|
|
kappako |
|
名 |
a |
男 |
単 |
主 |
理髪師 |
|
|
|
|
bahūnaṃ vassānaṃ
bahūnaṃ vassasatānaṃ bahūnaṃ vassasahassānaṃ accayena (308-13.) |
|
|
|
|
rañño |
|
名 |
an |
男 |
単 |
属 |
王 |
|
|
|
|
maghadevassa |
|
名 |
a |
男 |
単 |
属 |
人名、マガデーヴァ |
|
|
|
|
sirasmiṃ palitāni
jātāni. (308-14.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
アーナンダよ、理髪師は、幾年、幾百年、幾千年が過ぎて、マガデーヴァ王の頭に白髪が生えているのを見ました。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
308-17. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Disvāna rājānaṃ maghadevaṃ etadavoca – |
|
|
|
|
述語 |
語根 |
品詞 |
活用 |
態 |
数 |
人称 |
意味 |
|
|
|
|
Disvāna |
dṛś |
動 |
連 |
‐ |
‐ |
‐ |
見る |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
rājānaṃ |
|
名 |
an |
男 |
単 |
対 |
王 |
|
|
|
|
maghadevaṃ |
|
名 |
a |
男 |
単 |
対 |
人名、マガデーヴァ |
|
|
|
|
etad |
|
代 |
代的 |
中 |
単 |
対 |
これ |
|
|
|
|
述語 |
語根 |
品詞 |
活用 |
態 |
数 |
人称 |
意味 |
|
|
|
|
avoca – |
vac |
動 |
ア |
能 |
単 |
三 |
いう |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
見て、マガデーヴァ王へこういいました。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
308-18. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
‘pātubhūtā kho devassa devadūtā, dissanti sirasmiṃ palitāni
jātānī’ti. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
‘pātubhūtā |
bhū |
過分 |
a |
男 |
複 |
主 |
明らかになった、明瞭な |
|
|
|
|
kho |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
じつに、たしかに |
|
|
|
|
devassa |
|
名 |
a |
男 |
単 |
属 |
天、神、陛下 |
|
|
|
|
deva |
|
名 |
a |
男 |
依(属) |
天、神、陛下 |
|
|
|
|
dūtā, |
|
名 |
a |
男 |
複 |
主 |
使者 |
|
|
|
|
述語 |
語根 |
品詞 |
活用 |
態 |
数 |
人称 |
意味 |
|
|
|
|
dissanti |
dṛś 受 |
動 |
現 |
能 |
複 |
三 |
見られる |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
sirasmiṃ palitāni
jātāni (308-14.) |
|
|
|
|
ti. |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
と、といって、かく、このように、ゆえに |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
『陛下の頭に天の使者たちが現れました。頭に白髪が生えているのが見えます』 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
308-19. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
‘Tena hi, samma kappaka, tāni palitāni sādhukaṃ saṇḍāsena
uddharitvā mama añjalismiṃ patiṭṭhāpehī’ti. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
‘Tena |
|
代 |
代的 |
中 |
単 |
具 |
それ、彼、それによって、それゆえ |
|
|
|
|
hi, |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
じつに、なぜなら →しからば |
|
|
|
|
samma |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
友よ |
|
|
|
|
kappaka, |
|
名 |
a |
男 |
単 |
呼 |
理髪師 |
|
|
|
|
tāni |
|
代 |
代的 |
中 |
複 |
対 |
それら |
|
|
|
|
palitāni |
|
形 |
a |
中 |
複 |
対 |
白髪の、灰色の |
|
|
|
|
sādhukaṃ |
|
形 |
a |
中 |
単 |
副対 |
よく、十分に |
|
|
|
|
saṇḍāsena |
saṃ-daṃś |
名 |
a |
男 |
単 |
具 |
毛抜き、ピンセット |
|
|
|
|
述語 |
語根 |
品詞 |
活用 |
態 |
数 |
人称 |
意味 |
|
|
|
|
uddharitvā |
ud-dhṛ |
動 |
連 |
‐ |
‐ |
‐ |
挙げる、引き抜く |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
mama |
|
代 |
代的 |
‐ |
単 |
属 |
私 |
|
|
|
|
añjalismiṃ |
|
名 |
i |
男 |
単 |
処 |
合掌 |
|
|
|
|
述語 |
語根 |
品詞 |
活用 |
態 |
数 |
人称 |
意味 |
|
|
|
|
patiṭṭhāpehī’ |
prati-sthā 使 |
動 |
命 |
能 |
単 |
二 |
止住させる |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
ti. |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
と、といって、かく、このように、ゆえに |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
『しからば友、理髪師よ、その白髪を毛抜きで引き抜いて、私の両手に乗せてみて欲しい』 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
308-20. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
‘Evaṃ, devā’ti kho, ānanda, kappako rañño maghadevassa
paṭissutvā tāni palitāni sādhukaṃ saṇḍāsena uddharitvā rañño maghadevassa
añjalismiṃ patiṭṭhāpesi. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
‘Evaṃ, devā’ti kho,
ānanda, kappako rañño maghadevassa (308-15.) |
|
|
|
|
述語 |
語根 |
品詞 |
活用 |
態 |
数 |
人称 |
意味 |
|
|
|
|
paṭissutvā |
prati-śru |
動 |
連 |
‐ |
‐ |
‐ |
同意する、応諾する、答える |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
tāni palitāni sādhukaṃ
saṇḍāsena uddharitvā rañño maghadevassa añjalismiṃ (308-19.) |
|
|
|
|
rañño |
|
名 |
an |
男 |
単 |
属 |
王 |
|
|
|
|
maghadevassa |
|
名 |
a |
男 |
単 |
属 |
人名、マガデーヴァ |
|
|
|
|
述語 |
語根 |
品詞 |
活用 |
態 |
数 |
人称 |
意味 |
|
|
|
|
patiṭṭhāpesi. |
prati-sthā 使 |
動 |
現 |
能 |
単 |
二 |
止住させる |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
アーナンダよ、理髪師は『そのように、陛下』とマガデーヴァ王へ応えて、その白髪を毛抜きで引き抜いて、マガデーヴァ王の両手に乗せてみせました。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
309-1. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
309. ‘‘Atha kho, ānanda, rājā maghadevo kappakassa gāmavaraṃ
datvā jeṭṭhaputtaṃ kumāraṃ āmantāpetvā etadavoca – |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
‘‘Atha |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
ときに、また、そこに |
|
|
|
|
kho, |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
じつに、たしかに |
|
|
|
|
ānanda, |
ā-nand |
名 |
a |
男 |
単 |
呼 |
人名、アーナンダ |
|
|
|
|
rājā |
|
名 |
an |
男 |
単 |
主 |
王 |
|
|
|
|
maghadevo |
|
名 |
a |
男 |
単 |
主 |
人名、マガデーヴァ |
|
|
|
|
kappakassa |
|
名 |
a |
男 |
単 |
与 |
理髪師 |
|
|
|
|
gāma |
|
名 |
a |
男 |
持 |
村 |
|
|
|
|
varaṃ |
|
名形 |
a |
男中 |
単 |
対 |
最上の、すぐれた |
|
|
|
|
述語 |
語根 |
品詞 |
活用 |
態 |
数 |
人称 |
意味 |
|
|
|
|
datvā |
dā |
動 |
連 |
‐ |
‐ |
‐ |
与える |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
jeṭṭha |
|
形 |
a |
‐ |
持 |
最年長の |
|
|
|
|
puttaṃ |
|
名 |
a |
男 |
単 |
対 |
息子 |
|
|
|
|
kumāraṃ |
|
名 |
a |
男 |
単 |
対 |
童子 |
|
|
|
|
述語 |
語根 |
品詞 |
活用 |
態 |
数 |
人称 |
意味 |
|
|
|
|
āmantāpetvā |
|
動 |
連 |
‐ |
‐ |
‐ |
呼ばせる |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
etad |
|
代 |
代的 |
中 |
単 |
対 |
これ |
|
|
|
|
述語 |
語根 |
品詞 |
活用 |
態 |
数 |
人称 |
意味 |
|
|
|
|
avoca – |
vac |
動 |
ア |
能 |
単 |
三 |
いう |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
アーナンダよ、そこでマガデーヴァ王は理髪師に最上の村を与えてから、長男の童子を呼ばせて、こう言いました。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
309-2. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
‘pātubhūtā kho me, tāta kumāra, devadūtā; |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
‘pātubhūtā |
bhū |
過分 |
a |
男 |
複 |
主 |
明らかになった、明瞭な |
|
|
|
|
kho |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
じつに、たしかに |
|
|
|
|
me, |
|
代 |
代的 |
‐ |
単 |
属 |
私 |
|
|
|
|
tāta |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
(男性への愛称) |
|
|
|
|
kumāra, |
|
名 |
a |
男 |
単 |
呼 |
童子 |
|
|
|
|
deva |
|
名 |
a |
男 |
依(属) |
天、神、陛下 |
|
|
|
|
dūtā; |
|
名 |
a |
男 |
複 |
主 |
使者 |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
『息子たる童子よ、私に天の使者たちがあらわれた。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
309-3. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
dissanti sirasmiṃ palitāni jātāni; |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
dissanti sirasmiṃ
palitāni jātāni; (308-18.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
頭に白髪が生えているのが見える。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
309-4. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
bhuttā kho pana me mānusakā kāmā; |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
bhuttā |
bhuj |
過分 |
a |
男中 |
複 |
主 |
食べられた、受用された |
|
|
|
|
kho |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
じつに、たしかに |
|
|
|
|
pana |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
また、しかし、しからば、しかも、しかるに、さて |
|
|
|
|
me |
|
代 |
代的 |
‐ |
単 |
具 |
私 |
|
|
|
|
mānusakā |
|
形 |
a |
男中 |
複 |
主 |
人間の |
|
|
|
|
kāmā; |
|
名 |
a |
男中 |
複 |
主 |
欲 |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
しかるに、人間の諸欲は私によって受用された。 |
|
|
|
メモ |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
・「転輪王経」【ダラネーミ転輪王】にパラレル。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
309-5. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
samayo dibbe kāme pariyesituṃ. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
samayo |
saṃ-i |
名 |
a |
男 |
単 |
主 |
時 |
|
|
|
|
dibbe |
|
形 |
a |
男 |
複 |
対 |
天の |
|
|
|
|
kāme |
|
名 |
a |
男中 |
複 |
対 |
欲 |
|
|
|
|
pariyesituṃ. |
pari-iṣ |
不定 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
遍求、欲求するため |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
天の諸欲を遍求するための時だ。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
309-6. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Ehi tvaṃ, tāta kumāra, imaṃ rajjaṃ paṭipajja. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
Ehi |
i |
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
いざ、こい、ゆけ |
|
|
|
|
tvaṃ, |
|
代 |
代的 |
‐ |
単 |
主 |
あなた |
|
|
|
|
tāta |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
(男性への呼びかけ) |
|
|
|
|
kumāra, |
|
名 |
a |
男 |
単 |
呼 |
童子 |
|
|
|
|
imaṃ |
|
代 |
代的 |
中 |
単 |
対 |
これ |
|
|
|
|
rajjaṃ |
|
名 |
a |
中 |
単 |
対 |
王国、王位、統治 |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
paṭipajja. |
prati-pad |
動 |
命 |
能 |
単 |
二 |
行動する、進む |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
息子たる童子よ、いざあなたは、統治をなせ。 |
|
|
|
メモ |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
・『パーリ』は「王位を引き継ぐがよい」と訳している。前経306-42.にもudāhu
aññe imaṃ bhogaṃ paṭipajjissanti, という文があり、そこでのprati-padも『パーリ』のように「引き継ぐ」と訳すとしっくり来る。この語にはそういう意味合いがあるのかもしれない。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
309-7. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Ahaṃ pana kesamassuṃ ohāretvā kāsāyāni vatthāni acchādetvā
agārasmā anagāriyaṃ pabbajissāmi. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
Ahaṃ |
|
代 |
代的 |
‐ |
単 |
主 |
私 |
|
|
|
|
pana |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
また、しかし、しからば、しかも、しかるに、さて |
|
|
|
|
kesa |
|
名 |
a |
男 |
相 |
髪 |
|
|
|
|
massuṃ |
|
名 |
u |
男 |
単 |
対 |
ひげ |
|
|
|
|
述語 |
語根 |
品詞 |
活用 |
態 |
数 |
人称 |
意味 |
|
|
|
|
ohāretvā |
ava-hṛ 使 |
動 |
連 |
‐ |
‐ |
‐ |
剃る |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
kāsāyāni |
|
形 |
a |
中 |
複 |
対 |
渋色の、袈裟、黄衣 |
|
|
|
|
vatthāni |
vas |
名 |
a |
中 |
複 |
対 |
衣 |
|
|
|
|
述語 |
語根 |
品詞 |
活用 |
態 |
数 |
人称 |
意味 |
|
|
|
|
acchādetvā |
ā-chad 使 |
動 |
連 |
‐ |
‐ |
‐ |
覆う、まとう、包む |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
agārasmā |
|
名 |
a |
中 |
単 |
奪 |
家、舎、家屋、俗家 |
|
|
|
|
anagāriyaṃ |
|
形 |
a |
中 |
単 |
対 |
非家の |
|
|
|
|
述語 |
語根 |
品詞 |
活用 |
態 |
数 |
人称 |
意味 |
|
|
|
|
pabbajissāmi. |
pra-vraj |
動 |
未 |
能 |
単 |
一 |
出家する、遁世する |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
ti. |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
と、といって、かく、このように、ゆえに |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
しかして私は、髪とひげを剃って袈裟衣をまとい、俗家から非家へと出家しようと思う。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
309-8. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tena hi, tāta kumāra, yadā tvampi passeyyāsi sirasmiṃ palitāni
jātāni, atha kappakassa gāmavaraṃ datvā jeṭṭhaputtaṃ kumāraṃ sādhukaṃ rajje
samanusāsitvā kesamassuṃ ohāretvā kāsāyāni vatthāni acchādetvā agārasmā
anagāriyaṃ pabbajeyyāsi. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
Tena |
|
代 |
代的 |
中 |
単 |
具 |
それ、彼、それによって、それゆえ |
|
|
|
|
hi, |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
じつに、なぜなら →しからば |
|
|
|
|
tāta |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
(男性への愛称) |
|
|
|
|
kumāra, |
|
名 |
a |
男 |
単 |
呼 |
童子 |
|
|
|
|
yadā |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
〜の時 |
|
|
|
|
tvam |
|
代 |
代的 |
‐ |
単 |
主 |
あなた |
|
|
|
|
pi |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
〜もまた、けれども、たとえ |
|
|
|
|
述語 |
語根 |
品詞 |
活用 |
態 |
数 |
人称 |
意味 |
|
|
|
|
passeyyāsi |
paś |
動 |
願 |
能 |
単 |
二 |
見る |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
sirasmiṃ |
|
名 |
as |
男中 |
単 |
処 |
頭 |
|
|
|
|
palitāni |
|
形 |
a |
中 |
複 |
対 |
白髪の、灰色の |
|
|
|
|
jātāni, |
jan |
過分 |
a |
中 |
複 |
対 |
生じた |
|
|
|
|
atha kappakassa
gāmavaraṃ datvā jeṭṭhaputtaṃ kumāraṃ (309-1.) |
|
|
|
|
sādhukaṃ |
|
形 |
a |
中 |
単 |
副対 |
十分に |
|
|
|
|
rajje |
|
名 |
a |
男 |
単 |
処 |
王たること、王国、王位、王権、統治 |
|
|
|
|
述語 |
語根 |
品詞 |
活用 |
態 |
数 |
人称 |
意味 |
|
|
|
|
samanusāsitvā |
saṃ-anu-śās |
動 |
連 |
‐ |
‐ |
‐ |
教誡する |
|
|
|
|
kesamassuṃ ohāretvā
kāsāyāni vatthāni acchādetvā agārasmā anagāriyaṃ (309-7.) |
|
|
|
|
pabbajeyyāsi. |
pra-vraj |
動 |
願 |
能 |
単 |
二 |
出家する、遁世する |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
しかして息子たる童子よ、あなたもまた頭に白髪を見るようになった時は、理髪師に最上の村を与えてから、長男の童子に統治について教誡し、髪とひげを剃って袈裟衣をまとい、俗家から非家へと出家するがいい。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
309-9. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Yena me idaṃ kalyāṇaṃ vattaṃ nihitaṃ anuppavatteyyāsi, mā kho
me tvaṃ antimapuriso ahosi. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
Yena |
|
代 |
代的 |
男 |
単 |
具 |
(関係代名詞、〜tenaで「〜の所に」) |
|
|
|
|
me |
|
代 |
代的 |
‐ |
単 |
具 |
私 |
|
|
|
|
idaṃ |
|
代 |
代的 |
中 |
単 |
対 |
これ |
|
|
|
|
kalyāṇaṃ |
|
形 |
a |
中 |
単 |
対 |
よき、善巧の |
|
|
|
|
vattaṃ |
vṛt |
名過分 |
a |
中 |
単 |
対 |
義務、徳行、儀法 |
|
|
|
|
nihitaṃ |
ni-dhā |
過分 |
a |
中 |
単 |
対 |
置かれた |
|
|
|
|
述語 |
語根 |
品詞 |
活用 |
態 |
数 |
人称 |
意味 |
|
|
|
|
anuppavatteyyāsi, |
anu-pra-vṛt |
動 |
願 |
能 |
単 |
二 |
随転して |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
mā |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
なかれ |
|
|
|
|
kho |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
じつに、たしかに |
|
|
|
|
me |
|
代 |
代的 |
‐ |
単 |
属 |
私 |
|
|
|
|
tvaṃ |
|
代 |
代的 |
‐ |
単 |
主 |
あなた |
|
|
|
|
antima |
|
形 |
a |
‐ |
持 |
最後の |
|
|
|
|
puriso |
|
名 |
a |
男 |
単 |
主 |
人、男 |
|
|
|
|
述語 |
語根 |
品詞 |
活用 |
態 |
数 |
人称 |
意味 |
|
|
|
|
ahosi. |
bhū |
動 |
ア |
能 |
単 |
三 |
ある、なる |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
この私によって定められたこのよき儀法へ従うべし。あなたは私の〔後継者の〕最後の者となってはならない。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
309-10. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Yasmiṃ kho, tāta kumāra, purisayuge vattamāne evarūpassa
kalyāṇassa vattassa samucchedo hoti so tesaṃ antimapuriso hoti. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
Yasmiṃ |
|
代 |
代的 |
中 |
単 |
処絶 |
(関係代名詞) |
|
|
|
|
kho, |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
じつに、たしかに |
|
|
|
|
tāta |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
(男性への愛称) |
|
|
|
|
kumāra, |
|
名 |
a |
男 |
単 |
呼 |
童子 |
|
|
|
|
purisa |
|
名 |
a |
男 |
依(属) |
人、男 |
|
|
|
|
yuge |
|
名 |
a |
中 |
単 |
処絶 |
一対、軛、時代 |
|
|
|
|
vattamāne |
vṛt |
現分 |
a |
中 |
単 |
処絶 |
転ずる、起こる、存在する |
|
|
|
|
evarūpassa |
|
形 |
a |
中 |
単 |
属 |
かくのごとき |
|
|
|
|
kalyāṇassa |
|
形 |
a |
中 |
単 |
属 |
よき、善巧の |
|
|
|
|
vattassa |
vṛt |
名過分 |
a |
中 |
単 |
属 |
義務、徳行、儀法 |
|
|
|
|
samucchedo |
saṃ-ud-chid |
名 |
a |
男 |
単 |
主 |
断絶 |
|
|
|
|
述語 |
語根 |
品詞 |
活用 |
態 |
数 |
人称 |
意味 |
|
|
|
|
hoti |
bhū |
動 |
現 |
能 |
単 |
三 |
ある、なる、存在する |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
so |
|
代 |
代的 |
男 |
単 |
主 |
それ、彼 |
|
|
|
|
tesaṃ |
|
代 |
代的 |
男 |
複 |
属 |
それら、彼ら |
|
|
|
|
antima |
|
形 |
a |
‐ |
持 |
最後の |
|
|
|
|
puriso |
|
名 |
a |
男 |
単 |
主 |
人、男 |
|
|
|
|
hoti. |
同上 |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
息子たる童子よ、およそ〔父子〕一対の者がいて、かくのごとくのよき儀法の断絶があるとき、彼らのうちその〔息子〕は最後の者となってしまう。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
309-11. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Taṃ tāhaṃ, tāta kumāra, evaṃ vadāmi – |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
Taṃ |
|
代 |
代的 |
中 |
単 |
副対 |
それから、それゆえ |
|
|
|
|
te |
|
代 |
代的 |
‐ |
単 |
与 |
あなた |
|
|
|
|
ahaṃ, |
|
代 |
代的 |
‐ |
単 |
主 |
私 |
|
|
|
|
tāta |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
(男性への愛称) |
|
|
|
|
kumāra, |
|
名 |
a |
男 |
単 |
呼 |
童子 |
|
|
|
|
evaṃ |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
このように、かくの如き |
|
|
|
|
述語 |
語根 |
品詞 |
活用 |
態 |
数 |
人称 |
意味 |
|
|
|
|
vadāmi – |
vad |
動 |
現 |
能 |
単 |
一 |
いう |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
息子たる童子よ、それで私はあなたへこのように言ったのだ。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
309-12. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
yena me idaṃ kalyāṇaṃ vattaṃ nihitaṃ anuppavatteyyāsi, mā kho
me tvaṃ antimapuriso ahosī’ti. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
yena me idaṃ kalyāṇaṃ
vattaṃ nihitaṃ anuppavatteyyāsi, mā kho me tvaṃ antimapuriso ahosī’ (309-9.) |
|
|
|
|
ti. |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
と、といって、かく、このように、ゆえに |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
―この私によって定められたこのよき儀法へ従うべし。あなたは私の〔後継者の〕最後の者となってはならない―と』 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
309-13. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Atha kho, ānanda, rājā maghadevo kappakassa gāmavaraṃ datvā
jeṭṭhaputtaṃ kumāraṃ sādhukaṃ rajje samanusāsitvā imasmiṃyeva
maghadevaambavane kesamassuṃ ohāretvā kāsāyāni vatthāni acchādetvā agārasmā
anagāriyaṃ pabbaji. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
Atha |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
ときに、また、そこに |
|
|
|
|
kho, |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
じつに、たしかに |
|
|
|
|
ānanda, |
ā-nand |
名 |
a |
男 |
単 |
呼 |
人名、アーナンダ |
|
|
|
|
rājā |
|
名 |
an |
男 |
単 |
主 |
王 |
|
|
|
|
maghadevo |
|
名 |
a |
男 |
単 |
主 |
人名、マガデーヴァ |
|
|
|
|
kappakassa gāmavaraṃ
datvā jeṭṭhaputtaṃ kumāraṃ sādhukaṃ rajje samanusāsitvā imasmiṃyeva
maghadevaambavane kesamassuṃ ohāretvā kāsāyāni
vatthāni acchādetvā agārasmā anagāriyaṃ (309-8.) |
|
|
|
|
imasmiṃ |
|
代 |
代的 |
中 |
単 |
処 |
これ |
|
|
|
|
yeva |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
まさに、のみ、じつに |
|
|
|
|
maghadeva |
|
名 |
a |
男 |
依(属) |
人名、マガデーヴァ |
|
|
|
|
amba |
|
名 |
a |
男 |
依(属) |
マンゴー |
|
|
|
|
vane |
|
名 |
a |
中 |
単 |
処 |
林 |
|
|
|
|
述語 |
語根 |
品詞 |
活用 |
態 |
数 |
人称 |
意味 |
|
|
|
|
pabbajii. |
pra-vraj |
動 |
ア |
能 |
単 |
三 |
出家する、遁世する |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
アーナンダよ、そしてマガデーヴァ王は、理髪師に最上の村を与えてから、長男の童子に統治について教誡し、まさにこのマガデーヴァのマンゴー園において、髪とひげを剃って袈裟衣をまとい、俗家から非家へと出家しました。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
309-14. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
So mettāsahagatena cetasā ekaṃ disaṃ pharitvā vihāsi, tathā
dutiyaṃ, tathā tatiyaṃ, tathā catutthaṃ; |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
So |
|
代 |
代的 |
男 |
単 |
主 |
それ、彼 |
|
|
|
|
mettā |
|
名 |
ā |
女 |
依(具) |
慈 |
|
|
|
|
sahagatena |
saha-gam |
形 |
a |
中 |
単 |
具 |
倶行の、倶なる |
|
|
|
|
cetasā |
cit |
名 |
as |
中 |
単 |
具 |
心、心想 |
|
|
|
|
ekaṃ |
|
数 |
代的 |
女 |
単 |
対 |
ひとつ、とある |
|
|
|
|
disaṃ |
diś |
名 |
ā |
女 |
単 |
対 |
方向、方角 |
|
|
|
|
述語 |
語根 |
品詞 |
活用 |
態 |
数 |
人称 |
意味 |
|
|
|
|
pharitvā |
sphar |
動 |
連 |
‐ |
‐ |
‐ |
ひろがる、遍満する |
|
|
|
|
vihāsi, |
vi-hṛ |
動 |
ア |
能 |
単 |
三 |
住する |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
tathā |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
かく、その如く |
|
|
|
|
dutiyaṃ, |
|
名形 |
a |
男→女 |
単 |
対 |
第二 |
|
|
|
|
tathā |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
かく、その如く |
|
|
|
|
tatiyaṃ, |
|
数 |
a |
女 |
単 |
対 |
第三 |
|
|
|
|
tathā |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
かく、その如く |
|
|
|
|
catutthaṃ; |
|
数 |
a |
女 |
単 |
対 |
第四 |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
彼は、慈をともなう心によって、一つの方角を満たして住しました。そのように、第二の〔方角を〕。そのように、第三の〔方角を〕。そのように、第四の〔方角を〕。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
309-15. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
iti uddhamadho tiriyaṃ sabbadhi sabbattatāya sabbāvantaṃ lokaṃ
mettāsahagatena cetasā vipulena mahaggatena appamāṇena averena abyābajjhena
[abyāpajjhena (sī. syā. kaṃ. pī.), abyāpajjena (ka.)] pharitvā vihāsi. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
iti |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
と、といって、かく、このように、ゆえに |
|
|
|
|
uddha |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
上 |
|
|
|
|
madho |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
下 |
|
|
|
|
tiriyaṃ |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
横に、四方に |
|
|
|
|
sabbadhi |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
一切処に、あらゆる場合に、あらゆる点で |
|
|
|
|
sabbattatāya |
|
名 |
ā |
女 |
単 |
副具 |
一切処性、遍通(副具で「全体として」「全体に」) |
|
|
|
|
sabbāvantaṃ |
|
形 |
ant |
男 |
単 |
対 |
一切の、全部 |
|
|
|
|
lokaṃ |
|
名 |
a |
男 |
単 |
対 |
界、世界、世間 |
|
|
|
|
mettā |
|
名 |
ā |
女 |
依(具) |
慈 |
|
|
|
|
sahagatena |
saha-gam |
形 |
a |
中 |
単 |
具 |
倶行の、倶なる |
|
|
|
|
cetasā |
cit |
名 |
as |
中 |
単 |
具 |
心、心想 |
|
|
|
|
vipulena |
|
形 |
a |
中 |
単 |
具 |
広大 |
|
|
|
|
mahaggatena |
|
形 |
a |
中 |
単 |
具 |
大きい、広大な、上二界の |
|
|
|
|
appamāṇena |
|
名形 |
a |
中 |
単 |
具 |
無量の |
|
|
|
|
averena |
|
形 |
a |
中 |
単 |
具 |
怨なき、無怨の |
|
|
|
|
abyābajjhena |
a-vi-ā-bādh |
形 |
a |
中 |
単 |
具 |
悩害なき |
|
|
|
|
述語 |
語根 |
品詞 |
活用 |
態 |
数 |
人称 |
意味 |
|
|
|
|
pharitvā |
sphar |
動 |
連 |
‐ |
‐ |
‐ |
ひろがる、遍満する |
|
|
|
|
vihāsi. |
vi-hṛ |
動 |
ア |
能 |
単 |
三 |
住する |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
そのように、上を、下を、四維を、一切処を、あまねく全世界を、広大で、大きな、無量の、怨なき、害意なき、慈をともなう心によって、満たして住しました。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
309-16. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Karuṇāsahagatena cetasā… |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
Karuṇā |
|
名 |
ā |
女 |
依(具) |
悲 |
|
|
|
|
sahagatena |
saha-gam |
形 |
a |
中 |
単 |
具 |
倶行の、倶なる |
|
|
|
|
cetasā… |
cit |
名 |
as |
中 |
単 |
具 |
心、心想 |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
悲をともなう心によって……(略) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
309-17. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
muditāsahagatena cetasā… |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
muditā |
mud |
名 |
ā |
女 |
依(具) |
喜 |
|
|
|
|
sahagatena |
saha-gam |
形 |
a |
中 |
単 |
具 |
倶行の、倶なる |
|
|
|
|
cetasā… |
cit |
名 |
as |
中 |
単 |
具 |
心、心想 |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
喜をともなう心によって……(略) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
309-18. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
upekkhāsahagatena cetasā ekaṃ disaṃ pharitvā vihāsi, tathā
dutiyaṃ, tathā tatiyaṃ, tathā catutthaṃ; |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
upekkhā |
upa-īkṣ |
名 |
ā |
女 |
依(具) |
捨 |
|
|
|
|
sahagatena cetasā ekaṃ
disaṃ pharitvā vihāsi, tathā dutiyaṃ, tathā tatiyaṃ, tathā catutthaṃ;
(309-14.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
捨をともなう心によって、一つの方角を満たして住しました。そのように、第二の〔方角を〕。そのように、第三の〔方角を〕。そのように、第四の〔方角を〕。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
309-19. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
iti uddhamadho tiriyaṃ sabbadhi sabbattatāya sabbāvantaṃ lokaṃ
upekkhāsahagatena cetasā vipulena mahaggatena appamāṇena averena abyābajjhena
pharitvā vihāsi. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
iti uddhamadho tiriyaṃ
sabbadhi sabbattatāya sabbāvantaṃ lokaṃ upekkhāsahagatena cetasā vipulena mahaggatena appamāṇena averena
abyābajjhena pharitvā vihāsi. (309-15.) |
|
|
|
|
upekkhā |
upa-īkṣ |
名 |
ā |
女 |
依(具) |
捨 |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
そのように、上を、下を、四維を、一切処を、あまねく全世界を、広大で、大きな、無量の、怨なき、悩害なき、捨をともなう心によって、満たして住しました。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
309-20. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
‘‘Rājā kho panānanda, maghadevo caturāsītivassasahassāni
kumārakīḷitaṃ kīḷi, caturāsītivassasahassāni oparajjaṃ kāresi,
caturāsītivassasahassāni rajjaṃ kāresi, caturāsītivassasahassāni imasmiṃyeva
maghadevaambavane agārasmā anagāriyaṃ pabbajito brahmacariyamacari. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
‘‘Rājā |
|
名 |
an |
男 |
単 |
主 |
王 |
|
|
|
|
kho |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
じつに、たしかに |
|
|
|
|
pana |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
また、しかし、しからば、しかも、しかるに、さて |
|
|
|
|
ānanda, |
ā-nand |
名 |
a |
男 |
単 |
呼 |
人名、アーナンダ |
|
|
|
|
maghadevo |
|
名 |
a |
男 |
単 |
主 |
人名、マガデーヴァ |
|
|
|
|
caturāsīti |
|
数 |
i |
女 |
帯 |
八十四 |
|
|
|
|
vassa |
vṛṣ |
名 |
a |
男中 |
帯 |
雨、年、安居 |
|
|
|
|
sahassāni |
|
数 |
a |
中 |
複 |
対 |
千 |
|
|
|
|
kumāra |
|
名 |
a |
男 |
依(属) |
童子 |
|
|
|
|
kīḷitaṃ |
krīḍ |
名 |
ā |
女 |
単 |
対 |
遊戯、たわむれ |
|
|
|
|
述語 |
語根 |
品詞 |
活用 |
態 |
数 |
人称 |
意味 |
|
|
|
|
kīḷi, |
krīḍ |
動 |
ア |
能 |
単 |
三 |
遊ぶ |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
caturāsīti |
|
数 |
i |
女 |
帯 |
八十四 |
|
|
|
|
vassa |
vṛṣ |
名 |
a |
男中 |
帯 |
雨、年、安居 |
|
|
|
|
sahassāni |
|
数 |
a |
中 |
複 |
対 |
千 |
|
|
|
|
oparajjaṃ |
|
名 |
a |
中 |
単 |
対 |
副王位 |
|
|
|
|
kāresi, |
同上 |
|
|
|
|
caturāsīti |
|
数 |
i |
女 |
帯 |
八十四 |
|
|
|
|
vassa |
vṛṣ |
名 |
a |
男中 |
帯 |
雨、年、安居 |
|
|
|
|
sahassāni |
|
数 |
a |
中 |
複 |
対 |
千 |
|
|
|
|
rajjaṃ |
|
名 |
a |
中 |
単 |
対 |
王位 |
|
|
|
|
述語 |
語根 |
品詞 |
活用 |
態 |
数 |
人称 |
意味 |
|
|
|
|
kāresi, |
kṛ 使 |
動 |
ア |
能 |
単 |
三 |
なさしめる |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
caturāsīti |
|
数 |
i |
女 |
帯 |
八十四 |
|
|
|
|
vassa |
vṛṣ |
名 |
a |
男中 |
帯 |
雨、年、安居 |
|
|
|
|
sahassāni |
|
数 |
a |
中 |
複 |
対 |
千 |
|
|
|
|
imasmiṃyeva
maghadevaambavane agārasmā anagāriyaṃ (309-13.) |
|
|
|
|
pabbajito |
pra-vraj |
名過分 |
a |
男 |
単 |
主 |
出家した |
|
|
|
|
brahmacariyam |
bṛh,
car |
名 |
a |
中 |
単 |
対 |
梵行 |
|
|
|
|
述語 |
語根 |
品詞 |
活用 |
態 |
数 |
人称 |
意味 |
|
|
|
|
acari. |
car |
動 |
ア |
能 |
単 |
三 |
行ずる |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
しかるにアーナンダよ、マガデーヴァ王は、八万四千年、童子の遊戯を楽しみました。八万四千年、副王位をつとめました。八万四千年、王位をつとめました。八万四千年、まさしくこのマガデーヴァのマンゴー園において、俗家より非家へと出家した者として梵行を行じました。 |
|
|
|
メモ |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
・「マハースダッサナ経」【梵天界への到達者】にパラレル。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
309-21. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
So cattāro brahmavihāre bhāvetvā kāyassa bhedā paraṃ maraṇā
brahmalokūpago ahosi. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
So |
|
代 |
代的 |
男 |
単 |
主 |
それ、彼 |
|
|
|
|
cattāro |
|
数 |
特 |
男 |
複 |
対 |
四 |
|
|
|
|
brahma |
bṛh |
名形 |
an(特) |
男 |
依(属) |
梵、梵天、尊貴の、神聖の |
|
|
|
|
vihāre |
vi-hṛ |
名 |
a |
男 |
複 |
対 |
住、精舎 |
|
|
|
|
述語 |
語根 |
品詞 |
活用 |
態 |
数 |
人称 |
意味 |
|
|
|
|
bhāvetvā |
bhū 使 |
動 |
連 |
‐ |
‐ |
‐ |
修する |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
kāyassa |
|
名 |
a |
男 |
単 |
属 |
身体、集まり |
|
|
|
|
bhedā |
bhid |
名 |
a |
男 |
単 |
奪 |
破壊、不和合、離間、種類、区分 |
|
|
|
|
paraṃ |
|
形 |
代的 |
中 |
単 |
副対 |
更に、他に、超えて |
|
|
|
|
maraṇā |
mṛ |
名 |
a |
中 |
単 |
奪 |
死 →死後に |
|
|
|
|
brahma |
bṛh |
名形 |
an(特) |
男 |
依(属) |
梵、梵天、尊貴の、神聖の |
|
|
|
|
loka |
|
名 |
a |
男 |
依(与) |
世、世界、世間 |
|
|
|
|
upago |
upa-gam |
形 |
a |
男 |
単 |
主 |
到る、達する、経験する、属する |
|
|
|
|
述語 |
語根 |
品詞 |
活用 |
態 |
数 |
人称 |
意味 |
|
|
|
|
ahosi. |
bhū |
動 |
ア |
能 |
単 |
三 |
ある、なる |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
彼は四梵住を修し、身破れて死後、梵天の世界へ到達する者となりました。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
310-1. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
310. ‘‘Atha kho rañño, ānanda, maghadevassa putto bahūnaṃ
vassānaṃ bahūnaṃ vassasatānaṃ bahūnaṃ vassasahassānaṃ accayena kappakaṃ
āmantesi – |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
‘‘Atha kho rañño, ānanda, maghadevassa putto bahūnaṃ vassānaṃ
bahūnaṃ vassasatānaṃ bahūnaṃ vassasahassānaṃ accayena kappakaṃ āmantesi –
(308-13.) |
|
|
|
|
rañño |
|
名 |
an |
男 |
単 |
属 |
王 |
|
|
|
|
maghadevassa |
|
名 |
a |
男 |
単 |
属 |
人名、マガデーヴァ |
|
|
|
|
putto |
|
名 |
a |
男 |
単 |
主 |
息子 |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
ときにアーナンダよ、幾年、幾百年、幾千年が過ぎて、マガデーヴァ王の息子は理髪師へ呼びかけました。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
310-2. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
‘yadā me, samma kappaka, passeyyāsi sirasmiṃ palitāni jātāni,
atha kho āroceyyāsī’ti. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
‘yadā me, samma
kappaka, passeyyāsi sirasmiṃ palitāni jātāni, atha kho āroceyyāsī’ti. (308-14.) |
|
|
|
|
kho |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
じつに、たしかに |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
『友、理髪師よ、私の頭に白髪が生えているのを見た時は、教えて欲しい』と。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
310-3. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
‘Evaṃ, devā’ti kho, ānanda, kappako rañño maghadevassa puttassa
paccassosi. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
‘Evaṃ, devā’ti kho,
ānanda, kappako rañño maghadevassa puttassa paccassosi. (308-15.) |
|
|
|
|
rañño |
|
名 |
an |
男 |
単 |
属 |
王 |
|
|
|
|
maghadevassa |
|
名 |
a |
男 |
単 |
属 |
人名、マガデーヴァ |
|
|
|
|
puttassa |
|
名 |
a |
男 |
単 |
与 |
息子 |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
アーナンダよ、理髪師は『そのように、陛下』とマガデーヴァ王の息子へ応えました。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
310-4. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Addasā kho, ānanda, kappako bahūnaṃ vassānaṃ bahūnaṃ
vassasatānaṃ bahūnaṃ vassasahassānaṃ accayena rañño maghadevassa puttassa
sirasmiṃ palitāni jātāni. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
Addasā kho, ānanda,
kappako bahūnaṃ vassānaṃ bahūnaṃ vassasatānaṃ bahūnaṃ vassasahassānaṃ
accayena rañño maghadevassa puttassa sirasmiṃ palitāni jātāni. (308-16.) |
|
|
|
|
rañño |
|
名 |
an |
男 |
単 |
属 |
王 |
|
|
|
|
maghadevassa |
|
名 |
a |
男 |
単 |
属 |
人名、マガデーヴァ |
|
|
|
|
puttassa |
|
名 |
a |
男 |
単 |
属 |
息子 |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
アーナンダよ、理髪師は、幾年、幾百年、幾千年が過ぎて、マガデーヴァ王の息子の頭に白髪が生えているのを見ました。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
310-5. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Disvāna rañño maghadevassa puttaṃ etadavoca – |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
Disvāna rañño maghadevassa puttaṃ etadavoca
– (308-17.) |
|
|
|
|
rañño |
|
名 |
an |
男 |
単 |
属 |
王 |
|
|
|
|
maghadevassa |
|
名 |
a |
男 |
単 |
属 |
人名、マガデーヴァ |
|
|
|
|
puttaṃ |
|
名 |
a |
男 |
単 |
対 |
息子 |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
見て、マガデーヴァ王の息子へこういいました。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
310-6. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
‘pātubhūtā kho devassa devadūtā; |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
‘pātubhūtā kho devassa
devadūtā; (308-18.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
『陛下の頭に天の使者たちが現れました。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
310-7. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
dissanti sirasmiṃ palitāni jātānī’ti. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
dissanti sirasmiṃ
palitāni jātānī’ti. (308-19.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
頭に白髪が生えているのが見えます』 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
310-8. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
‘Tena hi, samma kappaka, tāni palitāni sādhukaṃ saṇḍāsena
uddharitvā mama añjalismiṃ patiṭṭhāpehī’ti. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
‘Tena hi, samma
kappaka, tāni palitāni sādhukaṃ saṇḍāsena uddharitvā mama añjalismiṃ
patiṭṭhāpehī’ti. (308-19.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
『しからば友、理髪師よ、その白髪を毛抜きで引き抜いて、私の両手に乗せてみて欲しい』 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
310-9. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
‘Evaṃ, devā’ti kho, ānanda, kappako rañño maghadevassa puttassa
paṭissutvā tāni palitāni sādhukaṃ saṇḍāsena uddharitvā rañño maghadevassa
puttassa añjalismiṃ patiṭṭhāpesi. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
‘Evaṃ, devā’ti kho,
ānanda, kappako rañño maghadevassa puttassa paṭissutvā tāni palitāni sādhukaṃ saṇḍāsena uddharitvā rañño maghadevassa puttassa añjalismiṃ
patiṭṭhāpesi. (308-20.) |
|
|
|
|
rañño |
|
名 |
an |
男 |
単 |
属 |
王 |
|
|
|
|
maghadevassa |
|
名 |
a |
男 |
単 |
属 |
人名、マガデーヴァ |
|
|
|
|
puttassa |
|
名 |
a |
男 |
単 |
与 |
息子 |
|
|
|
|
puttassa |
|
名 |
a |
男 |
単 |
属 |
息子 |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
アーナンダよ、理髪師は『そのように、陛下』とマガデーヴァ王の息子へ応えて、その白髪を毛抜きで引き抜いて、マガデーヴァ王の息子の両手に乗せてみせました。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
310-10. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
‘‘Atha kho, ānanda, rañño maghadevassa putto kappakassa
gāmavaraṃ datvā jeṭṭhaputtaṃ kumāraṃ āmantāpetvā etadavoca – |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
‘‘Atha kho, ānanda, rañño maghadevassa putto kappakassa
gāmavaraṃ datvā jeṭṭhaputtaṃ kumāraṃ āmantāpetvā etadavoca – (308-21.) |
|
|
|
|
rañño |
|
名 |
an |
男 |
単 |
属 |
王 |
|
|
|
|
maghadevassa |
|
名 |
a |
男 |
単 |
属 |
人名、マガデーヴァ |
|
|
|
|
putto |
|
名 |
a |
男 |
単 |
主 |
息子 |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
アーナンダよ、そこでマガデーヴァ王の息子は理髪師に最上の村を与えてから、長男の童子を呼ばせて、こう言いました。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
310-11. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
‘pātubhūtā kho, me, tāta kumāra, devadūtā; |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
‘pātubhūtā kho, me,
tāta kumāra, devadūtā; (309-2.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
『息子たる童子よ、私に天の使者たちがあらわれた。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
310-12. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
dissanti sirasmiṃ palitāni jātāni; |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
dissanti sirasmiṃ
palitāni jātāni; (309-3.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
頭に白髪が生えているのが見える。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
310-13. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
bhuttā kho pana me mānusakā kāmā; |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
bhuttā kho pana me
mānusakā kāmā; (309-4.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
しかるに、人間の諸欲は私によって受用された。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
310-14. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
samayo dibbe kāme pariyesituṃ. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
samayo dibbe kāme
pariyesituṃ. (309-5.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
天の諸欲を遍求するための時だ。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
310-15. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Ehi tvaṃ, tāta kumāra, imaṃ rajjaṃ paṭipajja. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
Ehi tvaṃ, tāta kumāra,
imaṃ rajjaṃ paṭipajja. (309-6.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
息子たる童子よ、いざあなたは、統治をなせ。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
310-16. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Ahaṃ pana kesamassuṃ ohāretvā kāsāyāni vatthāni acchādetvā
agārasmā anagāriyaṃ pabbajissāmi. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
Ahaṃ pana kesamassuṃ
ohāretvā kāsāyāni vatthāni acchādetvā agārasmā anagāriyaṃ pabbajissāmi.
(309-7.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
しかして私は、髪とひげを剃って袈裟衣をまとい、俗家から非家へと出家しようと思う。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
310-17. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tena hi, tāta kumāra, yadā tvampi passeyyāsi sirasmiṃ palitāni
jātāni, atha kappakassa gāmavaraṃ datvā jeṭṭhaputtaṃ kumāraṃ sādhukaṃ rajje
samanusāsitvā kesamassuṃ ohāretvā kāsāyāni vatthāni acchādetvā agārasmā
anagāriyaṃ pabbajeyyāsi. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
Tena hi, tāta kumāra,
yadā tvampi passeyyāsi sirasmiṃ palitāni jātāni, atha kappakassa gāmavaraṃ
datvā jeṭṭhaputtaṃ kumāraṃ sādhukaṃ rajje samanusāsitvā kesamassuṃ ohāretvā
kāsāyāni vatthāni acchādetvā agārasmā anagāriyaṃ pabbajeyyāsi. (309-8.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
しかして息子たる童子よ、あなたもまた頭に白髪を見るようになった時は、理髪師に最上の村を与えてから、長男の童子に統治について教誡し、髪とひげを剃って袈裟衣をまとい、俗家から非家へと出家するがいい。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
310-18. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Yena me idaṃ kalyāṇaṃ vattaṃ nihitaṃ anuppavatteyyāsi, mā kho
me tvaṃ antimapuriso ahosi. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
Yena me idaṃ kalyāṇaṃ
vattaṃ nihitaṃ anuppavatteyyāsi, mā kho me tvaṃ antimapuriso ahosi. (309-9.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
この私によって定められたこのよき儀法へ従うべし。あなたは私の〔後継者の〕最後の者となってはならない。 |
|
|
|
メモ |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
・定めたのは彼でなく彼の父の筈だから「積まれた」としようとも考えたが、後の文で齟齬が出るため、そのままとした。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
310-19. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Yasmiṃ kho, tāta kumāra, purisayuge vattamāne evarūpassa
kalyāṇassa vattassa samucchedo hoti so tesaṃ antimapuriso hoti. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
Yasmiṃ kho, tāta
kumāra, purisayuge vattamāne evarūpassa kalyāṇassa vattassa samucchedo hoti
so tesaṃ antimapuriso hoti. (309-10.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
息子たる童子よ、およそ〔父子〕一対の者がいて、かくのごとくのよき儀法の断絶があるとき、彼らのうちその〔息子〕は最後の者となってしまう。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
310-20. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Taṃ tāhaṃ, tāta kumāra, evaṃ vadāmi – |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
Taṃ tāhaṃ, tāta
kumāra, evaṃ vadāmi – (309-11.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
息子たる童子よ、それで私はあなたへこのように言ったのだ。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
310-21. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
yena me idaṃ kalyāṇaṃ vattaṃ nihitaṃ anuppavatteyyāsi, mā kho
me tvaṃ antimapuriso ahosī’ti. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
yena me idaṃ kalyāṇaṃ
vattaṃ nihitaṃ anuppavatteyyāsi, mā kho me tvaṃ antimapuriso ahosī’ti.
(309-12.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
―この私によって定められたこのよき儀法へ従うべし。あなたは私の〔後継者の〕最後の者となってはならない―と』 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
310-22. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Atha kho, ānanda, rañño maghadevassa putto kappakassa gāmavaraṃ
datvā jeṭṭhaputtaṃ kumāraṃ sādhukaṃ rajje samanusāsitvā imasmiṃyeva
maghadevaambavane kesamassuṃ ohāretvā kāsāyāni vatthāni acchādetvā agārasmā
anagāriyaṃ pabbaji. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
Atha kho, ānanda, rañño maghadevassa putto kappakassa
gāmavaraṃ datvā jeṭṭhaputtaṃ kumāraṃ sādhukaṃ rajje samanusāsitvā imasmiṃyeva
maghadevaambavane kesamassuṃ ohāretvā kāsāyāni vatthāni acchādetvā agārasmā
anagāriyaṃ pabbaji. (309-13.) |
|
|
|
|
rañño |
|
名 |
an |
男 |
単 |
属 |
王 |
|
|
|
|
maghadevassa |
|
名 |
a |
男 |
単 |
属 |
人名、マガデーヴァ |
|
|
|
|
putto |
|
名 |
a |
男 |
単 |
主 |
息子 |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
アーナンダよ、そしてマガデーヴァ王の息子は、理髪師に最上の村を与えてから、長男の童子に統治について教誡し、まさにこのマガデーヴァのマンゴー園において、髪とひげを剃って袈裟衣をまとい、俗家から非家へと出家しました。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
310-23. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
So mettāsahagatena cetasā ekaṃ disaṃ pharitvā vihāsi, tathā
dutiyaṃ, tathā tatiyaṃ, tathā catutthaṃ; |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
So mettāsahagatena
cetasā ekaṃ disaṃ pharitvā vihāsi, tathā dutiyaṃ, tathā tatiyaṃ, tathā
catutthaṃ; (309-14.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
彼は、慈をともなう心によって、一つの方角を満たして住しました。そのように、第二の〔方角を〕。そのように、第三の〔方角を〕。そのように、第四の〔方角を〕。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
310-24. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
iti uddhamadho tiriyaṃ sabbadhi sabbattatāya sabbāvantaṃ lokaṃ
mettāsahagatena cetasā vipulena mahaggatena appamāṇena averena abyābajjhena
pharitvā vihāsi. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
iti uddhamadho tiriyaṃ
sabbadhi sabbattatāya sabbāvantaṃ lokaṃ mettāsahagatena cetasā vipulena
mahaggatena appamāṇena averena abyābajjhena pharitvā vihāsi. (309-15.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
そのように、上を、下を、四維を、一切処を、あまねく全世界を、広大で、大きな、無量の、怨なき、害意なき、慈をともなう心によって、満たして住しました。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
310-25. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Karuṇāsahagatena cetasā… |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
Karuṇāsahagatena
cetasā… (309-16.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
悲をともなう心によって……(略) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
310-26. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
muditāsahagatena cetasā… |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
muditāsahagatena
cetasā… (309-17.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
喜をともなう心によって……(略) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
310-27. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
upekkhāsahagatena cetasā ekaṃ disaṃ pharitvā vihāsi, tathā
dutiyaṃ, tathā tatiyaṃ, tathā catutthaṃ; |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
upekkhāsahagatena
cetasā ekaṃ disaṃ pharitvā vihāsi, tathā dutiyaṃ, tathā tatiyaṃ, tathā
catutthaṃ; (309-18.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
捨をともなう心によって、一つの方角を満たして住しました。そのように、第二の〔方角を〕。そのように、第三の〔方角を〕。そのように、第四の〔方角を〕。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
310-28. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
iti uddhamadho tiriyaṃ sabbadhi sabbattatāya sabbāvantaṃ lokaṃ
upekkhāsahagatena cetasā vipulena mahaggatena appamāṇena averena abyābajjhena
pharitvā vihāsi. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
iti uddhamadho tiriyaṃ
sabbadhi sabbattatāya sabbāvantaṃ lokaṃ upekkhāsahagatena cetasā vipulena
mahaggatena appamāṇena averena abyābajjhena pharitvā vihāsi. (309-19.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
そのように、上を、下を、四維を、一切処を、あまねく全世界を、広大で、大きな、無量の、怨なき、害意なき、捨をともなう心によって、満たして住しました。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
310-29. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Rañño kho panānanda, maghadevassa putto
caturāsītivassasahassāni kumārakīḷitaṃ kīḷi, caturāsītivassasahassāni
oparajjaṃ kāresi, caturāsītivassasahassāni rajjaṃ kāresi,
caturāsītivassasahassāni imasmiṃyeva maghadevaambavane agārasmā anagāriyaṃ
pabbajito brahmacariyamacari. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
Rañño |
|
名 |
an |
男 |
単 |
属 |
王 |
|
|
|
|
kho panānanda, maghadevassa putto caturāsītivassasahassāni
kumārakīḷitaṃ kīḷi, caturāsītivassasahassāni oparajjaṃ kāresi,
caturāsītivassasahassāni rajjaṃ kāresi, caturāsītivassasahassāni imasmiṃyeva
maghadevaambavane agārasmā anagāriyaṃ pabbajito brahmacariyamacari. (309-20.) |
|
|
|
|
maghadevassa |
|
名 |
a |
男 |
単 |
属 |
人名、マガデーヴァ |
|
|
|
|
putto |
|
名 |
a |
男 |
単 |
主 |
息子 |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
しかるにアーナンダよ、マガデーヴァ王の息子は、八万四千年、童子の遊戯を楽しみました。八万四千年、副王位をつとめました。八万四千年、王位をつとめました。八万四千年、まさしくこのマガデーヴァのマンゴー園において、俗家より非家へと出家した者として梵行を行じました。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
310-30. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
So cattāro brahmavihāre bhāvetvā kāyassa bhedā paraṃ maraṇā
brahmalokūpago ahosi. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
So cattāro
brahmavihāre bhāvetvā kāyassa bhedā paraṃ maraṇā brahmalokūpago ahosi.
(309-21.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
彼は四梵住を修し、身破れて死後、梵天の世界へ到達する者となりました。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
311-1. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
311. ‘‘Rañño kho panānanda, maghadevassa puttapaputtakā tassa
paramparā caturāsītirājasahassāni [caturāsītikhattiyasahassāni (sī. pī.),
caturāsītisahassāni (syā. kaṃ.)] imasmiṃyeva maghadevaambavane kesamassuṃ
ohāretvā kāsāyāni vatthāni acchādetvā agārasmā anagāriyaṃ pabbajiṃsu. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
‘‘Rañño |
|
名 |
an |
男 |
単 |
属 |
王 |
|
|
|
|
kho |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
じつに、たしかに |
|
|
|
|
pana |
|
不変 |
‐ |
‐ |
‐ |
‐ |
また、しかし、しからば、しかも、しかるに、さて |
|
|
|
|
ānanda, |
ā-nand |
名 |
a |
男 |
単 |
呼 |
人名、アーナンダ |
|
|
|
|
maghadevassa |
|
名 |
a |
男 |
単 |
属 |
人名、マガデーヴァ |
|
|
|
|
putta |
|
名 |
a |
男 |
依(属) |
息子 |
|
|
|
|
paputtakā |
|
形 |
a |
男 |
複 |
主 |
孫の |
|
|
|
|
tassa |
|
代 |
代的 |
男 |
単 |
属 |
それ、彼 |
|
|
|
|
param |
|
形 |
代的 |
中 |
単 |
副対 |
他の |
|
|
|
|
parā |
|
形 |
代的 |
中 |
単 |
副奪 |
他の →相続、展転 |
|
|
|
|
caturāsīti |
|
数 |
i |
女 |
帯 |
八十四 |
|
|
|
|
rāja |
|
名 |
an |
男 |
帯 |
王 |
|
|
|
|
sahassāni |
|
数 |
a |
中 |
複 |
主 |
千 |
|
|
|
|
imasmiṃyeva
maghadevaambavane kesamassuṃ ohāretvā kāsāyāni vatthāni acchādetvā agārasmā
anagāriyaṃ (309-13.) |
|
|
|
|
述語 |
語根 |
品詞 |
活用 |
態 |
数 |
人称 |
意味 |
|
|
|
|
pabbajiṃsu. |
pra-vraj |
動 |
ア |
能反 |
複 |
三 |
出家する |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
しかしてアーナンダよ、そのマガデーヴァ王の子孫たち、八万四千の王たちは、次々と、まさしくこのマガデーヴァのマンゴー園において、俗家より非家へと出家しました。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
311-2. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Te mettāsahagatena cetasā ekaṃ disaṃ pharitvā vihariṃsu, tathā
dutiyaṃ, tathā tatiyaṃ, tathā catutthaṃ; |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
Te |
|
代 |
代的 |
男 |
複 |
主 |
それら、彼ら |
|
|
|
|
mettāsahagatena cetasā
ekaṃ disaṃ pharitvā vihariṃsu, tathā
dutiyaṃ, tathā tatiyaṃ, tathā catutthaṃ; (309-14.) |
|
|
|
|
述語 |
語根 |
品詞 |
活用 |
態 |
数 |
人称 |
意味 |
|
|
|
|
vihariṃsu, |
vi-hṛ |
動 |
ア |
能反 |
複 |
三 |
住する |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
彼らは、慈をともなう心によって、一つの方角を満たして住しました。そのように、第二の〔方角を〕。そのように、第三の〔方角を〕。そのように、第四の〔方角を〕。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
311-3. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
iti uddhamadho tiriyaṃ sabbadhi sabbattatāya sabbāvantaṃ lokaṃ
mettāsahagatena cetasā vipulena mahaggatena appamāṇena averena abyābajjhena
pharitvā vihariṃsu. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
iti uddhamadho tiriyaṃ
sabbadhi sabbattatāya sabbāvantaṃ lokaṃ mettāsahagatena cetasā vipulena
mahaggatena appamāṇena averena abyābajjhena pharitvā (309-15.) |
|
|
|
|
述語 |
語根 |
品詞 |
活用 |
態 |
数 |
人称 |
意味 |
|
|
|
|
vihariṃsu. |
vi-hṛ |
動 |
ア |
能反 |
複 |
三 |
住する |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
そのように、上を、下を、四維を、一切処を、あまねく全世界を、広大で、大きな、無量の、怨なき、害意なき、慈をともなう心によって、満たして住しました。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
311-4. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Karuṇāsahagatena cetasā… |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
Karuṇāsahagatena
cetasā… (309-16.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
悲をともなう心によって……(略) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
311-5. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
muditāsahagatena cetasā… |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
muditāsahagatena
cetasā… (309-17.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
喜をともなう心によって……(略) |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
311-6. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
upekkhāsahagatena cetasā ekaṃ disaṃ pharitvā vihariṃsu, tathā
dutiyaṃ, tathā tatiyaṃ, tathā catutthaṃ; |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
upekkhā |
upa-īkṣ |
名 |
ā |
女 |
依(具) |
捨 |
|
|
|
|
sahagatena cetasā ekaṃ
disaṃ pharitvā vihariṃsu, tathā dutiyaṃ, tathā tatiyaṃ, tathā catutthaṃ;
(311-2.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
捨をともなう心によって、一つの方角を満たして住しました。そのように、第二の〔方角を〕。そのように、第三の〔方角を〕。そのように、第四の〔方角を〕。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
311-7. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
iti uddhamadho tiriyaṃ sabbadhi sabbattatāya sabbāvantaṃ lokaṃ
upekkhāsahagatena cetasā vipulena mahaggatena appamāṇena averena abyābajjhena
pharitvā vihariṃsu. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
iti uddhamadho tiriyaṃ
sabbadhi sabbattatāya sabbāvantaṃ lokaṃ upekkhāsahagatena cetasā vipulena mahaggatena appamāṇena averena
abyābajjhena pharitvā vihariṃsu. (311-3.) |
|
|
|
|
upekkhā |
upa-īkṣ |
名 |
ā |
女 |
依(具) |
捨 |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
そのように、上を、下を、四維を、一切処を、あまねく全世界を、広大で、大きな、無量の、怨なき、害意なき、捨をともなう心によって、満たして住しました。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
311-8. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Caturāsītivassasahassāni kumārakīḷitaṃ kīḷiṃsu,
caturāsītivassasahassāni oparajjaṃ kāresuṃ, caturāsītivassasahassāni rajjaṃ
kāresuṃ, caturāsītivassasahassāni imasmiṃyeva maghadevaambavane agārasmā
anagāriyaṃ pabbajitā brahmacariyamacariṃsu. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
Caturāsītivassasahassāni
kumārakīḷitaṃ kīḷiṃsu, caturāsītivassasahassāni
oparajjaṃ kāresuṃ, caturāsītivassasahassāni
rajjaṃ kāresuṃ, caturāsītivassasahassāni
imasmiṃyeva maghadevaambavane agārasmā anagāriyaṃ pabbajitā
brahmacariyam (309-20.) |
|
|
|
|
述語 |
語根 |
品詞 |
活用 |
態 |
数 |
人称 |
意味 |
|
|
|
|
kīḷiṃsu, |
krīḍ |
動 |
ア |
能反 |
複 |
三 |
遊ぶ |
|
|
|
|
kāresuṃ, |
kṛ 使 |
動 |
ア |
能反 |
複 |
三 |
なさしめる |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
pabbajitā |
pra-vraj |
名過分 |
a |
男 |
複 |
主 |
出家した |
|
|
|
|
述語 |
語根 |
品詞 |
活用 |
態 |
数 |
人称 |
意味 |
|
|
|
|
acariṃsu. |
car |
動 |
ア |
能反 |
複 |
三 |
行ずる |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
八万四千年、童子の遊戯を楽しみました。八万四千年、副王位をつとめました。八万四千年、王位をつとめました。八万四千年、まさしくこのマガデーヴァのマンゴー園において、俗家より非家へと出家した者たちとして梵行を行じました。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
311-9. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Te cattāro brahmavihāre bhāvetvā kāyassa bhedā paraṃ maraṇā
brahmalokūpagā ahesuṃ. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
Te |
|
代 |
代的 |
男 |
複 |
主 |
それら、彼ら |
|
|
|
|
cattāro brahmavihāre
bhāvetvā kāyassa bhedā paraṃ maraṇā brahmaloka (309-20.) |
|
|
|
|
upagā |
upa-gam |
形 |
a |
男 |
複 |
主 |
到る、達する、経験する、属する |
|
|
|
|
述語 |
語根 |
品詞 |
活用 |
態 |
数 |
人称 |
意味 |
|
|
|
|
ahesuṃ. |
bhū |
動 |
ア |
能 |
複 |
三 |
ある、なる |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
彼らは四梵住を修し、身破れて死後、梵天の世界へ到達する者たちとなりました。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
311-10. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Nimi tesaṃ rājā [rājānaṃ (sī. pī.)] pacchimako ahosi dhammiko
dhammarājā dhamme ṭhito mahārājā; |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
Nimi |
|
名 |
i |
男 |
単 |
主 |
人名、ニミ |
|
|
|
|
tesaṃ |
|
代 |
代的 |
男 |
複 |
属 |
それら、彼ら |
|
|
|
|
rājā |
|
名 |
an |
男 |
単 |
主 |
王 |
|
|
|
|
pacchimako |
|
形 |
a |
男 |
単 |
主 |
最後の |
|
|
|
|
ahosi dhammiko
dhammarājā dhamme ṭhito mahārājā; (308-10.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
彼らの最後に、ニミ王がいました。如法の法王、法に止住した大王でありました。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
311-11. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
dhammaṃ carati brāhmaṇagahapatikesu negamesu ceva jānapadesu
ca; |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
dhammaṃ carati
brāhmaṇagahapatikesu negamesu ceva jānapadesu ca; (308-11.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
彼は、婆羅門や居士たちに対し、町の者たちにも、地方の者たちにも、〔公平に〕法を行じました。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
311-12. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
uposathañca upavasati cātuddasiṃ pañcadasiṃ aṭṭhamiñca
pakkhassa. |
|
|
|
|
語 |
語根 |
品詞 |
語基 |
性 |
数 |
格 |
意味 |
|
|
|
|
uposathañca upavasati
cātuddasiṃ pañcadasiṃ aṭṭhamiñca pakkhassa. (308-12.) |
|
|
|
訳文 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
彼はまた、半月〔ごと〕の八日、十四日、十五日には布薩に入りました。 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
←前へ トップへ 次へ→ |